Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Tóth Albert: Ékszerdoboz a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum

A szertáralapítás előzményei A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium története egybeesik a helység 1717-es utolsó, végleges megülésével. Sokáig a Debreceni Kollégiumnak — mint anyaiskolának — kihelyezett intézménye, partikulája volt. Az 1850 júniusában életbe lépő országos érvényű rendelet (a Thun-féle Organisations Entwurf) egységes működési elveket írt elő a gimnáziumok számára, s így alapjaiban rendítette meg a partikuláris iskolák sorsát. Szigorú feltételnek bizonyult a rendelkezés gimnáziumok működését szabályozó 6. pontja, amely szerint: „az algimnáziumban 4, a teljes gimnáziumban 8 éves tanfolyam lesz, megannyi classissal, amabban 6, emebben 12 rendes tanító szakrendszer szerint tartozván előadni a rendes tanulmányokat ".

1 Anyagiak és megfelelő számú tanár hiányában a kisújszállási iskola sem tudta teljesíteni a nyilvánossághoz szükséges feltételeket, és mint magánjellegű négyosztályos algimnázium kezdte meg működését az 1852—53-as tanévben Nagy László igazgató vezetésével, előbb három, majd 1854-től négy tanárral. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. 1856-ban az intézet anyagi helyzete már lehetővé tette, „ hogy még két tanszéket állítsanak fel, s így a két tanszékre az egyház megválasztotta Keszi-Hajdú Lajost és Jermy Gusztávot" Ezzel megteremtődik a feltétele a szakrendszerű oktatásnak, „s a tanítás teljesen a rendes mederbe jutott". Jermy Gusztáv a szertáralapító Jermy Gusztáv 1833. augusztus 30-án született Késmárkon. Iskoláit szülőhelyén, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd 1852—54-ig a bécsi egyetemen hallgatta a mennyiségtant és a természetrajzot. Ezt elvégezve két évig Budaméren nevelősködött, innen vezetett az útja Kisújszállásra. Érkezésével először került szaktanár kezébe a természetrajz oktatása. Áldozatos munkával, lankadatlan gyűjtőszenvedéllyel megvetette az iskola ma már muzeális értékű természetrajzi szertárának alapjait. Ez a kiváló felkészültségű tudóstanár bejárta fél Európát. Gyüjtőúíjainak emlékét a Tátrából, a Kárpátokból, az Alpokból, Olaszországból és a közvetlen környékről származó — mindmáig épségben megmaradt — 52 herbáriumi lap őrzi a szertár gyűjteményében. Ténykedése idején került a szertárba — feltehetően a pesti egyetemmel és a Magyar Nemzeti Múzeummal való személyes kapcsolata révén — a Sadler-herbárium, a Frivaldszky-vázgyűjtemény és a Brunszwik—Mikets-féle csigaváz-kollekció. Közben 1858-tól — Nagy Lászlót váltva — két évig a gimnázium igazgatója lett. A gondok viszont egyre tornyosultak. Továbbra is megoldatlan maradt a gimnázium nyilvánosságának ügye, sőt az egyháztanács ismét az osztályrendszert kívánta visszaállítani. Kétségtelen, hogy a sok vesződés hozzájárult végső elhatározásához: 1863. augusztus 16-án megvált az intézménytől, s az akkor már nyolcosztályos iglói gimnáziumba ment. Azonban „ 1880. február 15-én önként lemondván 16 és fél évig viselt tanári állásáról — mely idő alatt egyszersmind a természettani és természetrajzi tárakat kezelte s rendezte —, elhagyja az iglói iskolát is. Az Abaúj megyei Gagybátorban birtokot vett, itt azonban mint gazdálkodó nem tudott boldogulni, s rövid idő múlva kivándorolt Amerikába. "

4 Rokonától, 1 A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 250. évi jubileumi évkönyve 1966/67. Szerk.: ARI Sándor. 17. o. 2 A kisújszállási ev. ref. főgymnasium története. DR. PRUZSINSZKY Pál. (1896) 29. o. 3 Uo. 29. o.