Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Tóth Albert: Ékszerdoboz a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum

Jenny Tibor akadémikustól tudjuk, hogy San Antonióban telepedett le, ahol múzeumot alapított. Sorsának további alakulása nem ismert. A sors különös közjátéka folytán 1863-ban — Jermy távozása évében — egyszeriben megoldódott a nyilvánosság kérdése is, mivel a kormányhatóság a korábbi hat tanár helyett elegendőnek tartott négy tanárt a hatosztály működtetésére. A gondok ezzel természetesen nem sokat enyhültek. Tizenhárom évre szaktanár nélkül maradt a természetrajz oktatása. Ez idő alatt tanítását Koncz Lajos, a kiváló képességű matematikus és természettan szakos tanár vette át, aki a múzeumőrséget is ellátta. A kémia tanításának bevezetésére 1875-ben került először sor, mivel a „vegytannak nem tanítása az itt tanulásukat 1. ábra. A több ezer darabból álló ásványgyűjtemény egy részlete. A Magyar Királyi Földtani Intézet ajándéka 1885-ből (Fotó: Mészáros János) bevégzett, a pályájukat tovább folytató ifjaknak nagy hátrányára van... " Tarthatatlanná vált a helyzet. Mindenképpen sürgető feladatot jelentett egy új tanerő bevonása. Mint annyiszor, most is a város társadalma segített, s így a biztosított „segédtanár széket" Pólya Mihály 1876. október l-jén — ötödik tanárként — elfoglalhatta. Munkába állása enyhítette a természetrajz-tanítás gondját, de a szertár fejlesztésébe hatékonyan nem kapcsolódott be. Ebben az is szerepet játszott, hogy a múzeumőr továbbra is Koncz Lajos maradt, aki viszont — mint természettan szakos tanerő — inkább a fizikai eszközök beszerzésére helyezte a hangsúlyt. Igazgatósága idején az mint természettani szertár szerepelt, az évkönyvben is csupán a fontosabb természettani beszerzéseket említik. Megbízható adat a természetrajz-gyűjteményről az 1875—76-os tanévről maradt fent. Keszi-Hajdú Lajos igazgató az alábbi helyzetről adott képet

6

: /. Természettani szerek összege 118 2. Kitömött emlős állatok faj összege 4 3. Kitömött madárgyűjtemény fajszám ö. 52 4. Rovargyűjtemény fajszám összege 801 5. Puhány gyűjtemény fajszám összege 96 6. Kövületgyűjtemény fajszám összege 119 7. Ásvány- és kőzetgyűjtemény fájsz. ö. 542 8. Pénzgyűjtemény 353 A feljegyzésből kiderül, hogy a természettani eszközök mellett tekintélyes mennyiségű, közel 2000 db biológiai preparátum van a gyűjteményben. Pedig a kimutatás nem teljes. Nem történik említés a már meglévő herbáriumokról (Sadler, Váradi) és a gazdag fajösszeállítású Jermy-hagyatékról. Ennek ellenére reális képet nyerhetünk Jermy intenzív szertárgyarapító munkájáról. A szertárban kapott helyet a pénzgyűjtemény is, de az akkor meginduló vegytantanításhoz még egyetlen eszközt sem említ a kimutatás. Először az 1878/79-es tanévben Győri Lajos igazgató említi külön a szertár természettani és természetrajzi csoportját. A természettani, vegytani és természetrajzi közös szertár akkor 149 természettani eszközt, 12 faliképet, továbbá 20 vegyszert és 15 vegytani eszközt őrzött. Jóval gazdagabb a természetrajzi tanszerek száma, amely 1076 db állattani preparátumból, 1100 préselt növényből, 638 db ásványból és kőzetből állt. A következő tanévben jegyezték fel az első jelentősebb, tanulótól származó ajándékot. „II4 Az iglói ágh. ev. főgymnasium története. PAKK Károly. Iglón (1896) 78. o. 5 A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 250. évi jubileumi évkönyve 1966/67. Szerk.: ARI Sándor. 21. o. 6 Első értesítvén) a kisújszállási VI. osztályú reformált gymnasium és népiskoláról. KESZI-HAJDÚ Lajos. Debrecen (1877) 12. o.