Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban

lási pusztaterületért Kunszentmárton fizette ki, ezért azt másfélszáz esztendőn keresztül sajátjaként használta. Az 1853-as tagosítás után kezdődött meg az addig nagyállattartó terület tanyákkal, szállásokkal való beépülése, különösen a Körös szabályozása után. A folyó gátak közé szorítása a művelhető területek megnövekedését, a kunszentmártoni lakosok kiáramlását és jelentősebb tanyai építkezéseket eredményezett. A tanyavilág állandó lakosságának száma gyors ütemben emelkedett, amit az első iskolák létrehozása is jól mutat az 1870-es évek elején. 1891-ben már az „Alsórészi Polgári Olvasókör " megalakulásáról kapunk hírt. Mesterszállás 1897-ben elszakadt Kunszentmártontól és önálló nagyközséggé vált, ezzel új fejezet indult történetében. 1950-ig tizenhárom különböző egyesület és kör alakult, amelyek közül — a már említetten kívül — az 1907-től 1949-ig működő „ Katolikus Kör " volt a legaktívabb.

3j Utóbbi az 1920-as évek végén összejöveteli helyén színháztermet is kialakított. Az 1930-as években újabb, színdarabok bemutatására is alkalmas művelődési objektum épült, az alsórészi Szent Imre Népház. Bár Kovács János összeállításában azt olvashatjuk, hogy „...amikor felépült, a nemzet az 1938-as Szent István évre készült",

1

'

4 az emlékezetet helyesbítenünk kell, hiszen a Kunszentmártoni Híradóban 1932-ben azt olvashatjuk, hogy „Húsvét vasárnapján a Szent Imre Népházban Csepreghy Ferenc nagyhírű Sárga Csikó című népszínművét mutatta be a műkedvelő társulat nagy tetszés mellett. "

35 Kovács János a Szent Imre Népház pusztulásán kesergő írásában azt is elmondja, hogy a „...jobb napokat látott épületnek, amelyben jelenleg (1991. augusztus) gabonát és takarmányt tárolnak, a színpad deszkái, amelyen hajdan Göndör Sándor, a falu rossza sírt-vigadt, Iluska mosta ruháit a patakban, szerelmes kisasszonyok álmodoztak, daliás huszárok pödörgették bajuszukat [...] az épület a múltról álmodik: kivilágos-kivirradtig tartó bálokról, színielőadásokról, iskolai mulatságok gyermekmennyországairól, szerelmekről, amelyek falai között szövődtek egy életre. Álmodik a tárogatószóról, amely úgy tudott sírni-ujjongani Szűcs Imre bácsi szájcin, mint egy bujdosó kurucén. A tangóharmonika hangjáról, amelyen Kovács István tanító bácsi tánczenét játszott csetlő-botló gyermeklábaink alá, valamikor egy Óperenciás-tengeren is túli gyermekmajálison. Itt láttam az első filmet — mert mozielőadás is volt az épületben, Barna László bácsi vetítette a filmeket. Szorongva ültem édesanyám ölében, mert hirtelen sötétség borult ránk. Félelmetes és titokzatos volt minden, borzongva szorongattam anyám kezét. Majd a mozivászon varázsszőnyegén fények és színek jöttek, áradtak, harsogtak, ömlöttek és ragyogtak, és én ezer egy éj szakai elvarázsoltság állapotában gyönyörködtem — izgultamlelkesedtem Az arany ember édes-bús meséjén. [...] Igen, mindezt jelentette nekem — aki csak gyermekkoromat töltöttem is — a Szent Imre Népház, ez a lezüllött külsejű épület... "

36 A megalakított ifjúsági egyesületekkel (KALÁSZ, KALOT) együttműködve évente legalább két alkalommal színielőadásokat is tartottak mind az Alsó-, mind a Felsőrészen.

37 1920ban megalakult a helyi „SzabadoktatásiBizottság", majd 1923-ban a helyi „Iskolánkívüli Népművelési Bizottság", amely előadásokat, tanfolyamokat rendezett. A bizottságok jelentése szerint 1943-ban egy vallás- és közoktatásügyi minisztériumi könyvtár, egy földművelésügyi minisztériumi könyvtár, három egyesületek által fenntartott és két iskolai könyvtár volt a településen. Ezek közül kettő 300, elég jó állapotban maradt kötettel vészelte át a háborút.

38 Tíz különféle egyesület és kör működött Nagyréven 1867 és 1951 között. Valamennyi 33 GULYÁS Katalin: Mesterszállás. In: Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. (Főszerk.: NÓVÁK László). Bp., CEBA Kiadó, 1998. 508. p. 34 KOVÁCS János: Mozaikok a mesterszállási újság, a Falufigyelő írásaiból. In: Mesterszállás az önállóság útján 1897—1997. (Szerk.: BARNA Gábor—GULYÁS Katalin). Mesterszállás, 1997. 127. p. 35 Kunszentmártoni Híradó, 1932. április 3. (XV. évf. 14. sz.) 4. p. 36 KOVÁCS János i. m. pp. 127—128. 37 SZABÓ Imre: Fejezetek Mesterszállás történetéből. In: Mesterszállás. Fejezetek a község történetéből. (Szerk.: BARNA Gábor). Mesterszállás, 1995. pp. 40—41. 38 SZABÓ István—SZABÓ László: Mesterszállás. In: Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szerk.: Tóth Tibor). Szolnok, 1980. 604. p.