Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban
10. ábra A Tiszaföldvári Egészségvédelmi Intézet (volt Stefánia Szövetség) meghívója, 1941 (Gyevnár László tulajdona) 11. ábra „A szentmise titkai" c. előadás szórólapja, 1948 (Forrás: TFMAdattár, Ltsz.: 84.131.1.) közművelődési és kulturális feladatokat is ellátott. Közülük a legjelentősebb — saját egyleti épülettel, az ún. „Olvasókörrel" — az „Olvasóegylet" volt, amelyet 1880-ban alapítottak és 1949-ig működött. A helyi népművelési munka 1922-től vált hatékonnyá, amikor megalakult — a vármegyei szervezet részeként — a „Nagyrévi Népművelési Bizottság". Fő tevékenysége a különféle előadások (egészségügyi, mezőgazdasági) szervezése és az analfabéta tanfolyamok beindítása (1926—1927 és 1932), levezénylése volt. Két tanítónak (Asbóth Sándor és Sonyák Józseí) köszönhetően sajátos és erőteljes helyi színezetű népművelői munka folyt a községben: az ifjúság bevonásával több alkalommal rendeztek műkedvelő színielőadásokat, a magyar néptánc ápolása érdekében tánctanfolyamokat, kézimunka-tanfolyamokat és a tanyai lányok számára szőnyegszövő tanfolyamokat. De Sonyák József vezetésével a református dalárda is szép sikereket ért el. Ugyancsak jelentős tevékenységet fejtett ki az 1925-ben megszervezett „Levente Egyesület". Bérelt helyiségében ugyanis rádió, társasjátékok, újságok, könyvek biztosítottak szórakozási lehetőséget a fiatalságnak. 39 1943-ban a községben két vallás- és közoktatásügyi minisztériumi, egy egyletek által fenntartott és két iskolai könyvtár volt. Ezek közül kettő vészelte át a háborút 220 darabos könyvállománnyal. 40 1945. november 7-én megalakult a „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Iskolánkívüli Népművelés Nagyrévi Bizottsága" 15 taggal, amely 1951-ig irányította a helyi kultúréletet. A község első sportpályáját az Újtelepen építették 1946-ban, amihez társadalmi munkát szerveztek. Ugyanígy készült az ezt felváltó pálya 1948-ban a volt Jurenákkastély mellett, amely több mint egy évtizedig működött. Ez nagy előrelépés volt a község sportéletében, amely a háború előtt igen mostoha körülmények között működött, a sportegyesület semmiféle anyagi támogatásban nem részesült. A község lakosaiból összeálló 15-20 főnyi futballcsapat csak a pártoló tagok pénzéből és a színjátszók által télen tartott előadások bevételeiből tudta fenntartani magát. 41 Szelevénynek a jelentések szerint 1926-ban egy népkönyvtára volt, amelynek elődjét az 1919-es árvíz és aromán megszállás jelentősen megkárosította. 1929-ben azonban már azt jelentik, hogy „ ismét gyarapodott ", 42 1943-ban a község egy vallás- és közoktatásügyi minisztériumi, egy földművelésügyi minisztériumi és két egyesületek által fenntartott könyvtáráról tudunk, amelyek közül az egyik 70 kötetnyi 39 SOÓSJ. i. m. 158. p. 40 SZML SZMT ir. 25/1946. 41 TÖRÖK Ilona—SKOLA József: Nagyrév község 25 éves fejlődéstörténete. Nagyrév, 1970. Kézirat. DAMHA: 31-72. 42 SOÓS J. i. m. 162. p.
