Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban
Földvárra szállított filmeket „egy jeggyel ketten " is megnézhették. Nem csoda hát, ha különösen az ilyen kedvezményes díjú előadások alkalmával „sokan vették a vándorbotot és a biciklit, bogy a szomszédos Földvárra átránduljanak... " „ Községünk lakói általában véve igyekeznek lépést tartani a mai kor követelményeivel. Minden megmozdulás nagy érdeklődést vált ki s úgy az ünnepségek, mint a kedélyápolást szolgáló népi eredetű játékok az érdeklődök tömegeit vonzzák. Igen szép eredménnyel munkálkodott az elmúlt évtizedben az »Iparos és a Tiszaföldvári Dalkör«. Számos versenyen vettek részt kitűnő eredménnyel. Felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek az egyes körök tulajdonát képező, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól és a Földművelésügyi Minisztériumtól nyert népkönyvtárak, rádiók, melyek a közműveltséget áldásosán szolgálják" — értékeli a helyi népművelési munkát 1943-ban dr. Gál Lajos református lelkész, az „Iskolánkívüli Népművelési Bizottság" helyi szervezetének elnöke. 20 A Tiszaföldvárról beérkezett jelentésekben ezért lehetett — a második világháborút követő szabadművelődési időszakban — viszonylag sűrűn a dalárdák működésére, a színjátszásra utaló rendezvényekkel találkozni, hiszen ezek folyamatosan megőrzött, fenntartott hagyományokatjelentettek a népművelői munkában. Cibakházán 1883 és 1951 között huszonöt különböző — Belügyminisztérium által engedélyezett és bejegyzett — egyesület működött. Ezek közül az 1895-től 1951-ig — vagyis az egyesületek országos szintű felszámolásáig — működő „Függetlenségi és 48-as Olvasókör", valamint az 1898-tól az első világháború kitöréséig egzisztáló „NépkönyvtárEgyesület" volt a legjelentékenyebb. Az „Iskolánkívüli Népművelési Bizottság" helyi szervezete által életre hívott tanfolyamok számszerűsíthető eredményt értek el: 1920—1930 között 1273-ról 942-re csökkent az analfabéták száma. A szerit ábra A Szabolcska Mihály Emlék Dalosverseny meghívója a Tiszai Alsó járás községeinek dalkörei számára, 1938 (Gyevnár László tulajdona) vezeti oktatáson kívüli művelődési munkát ugyanezen időszakban két vallás- és közoktatásügyi minisztériumi könyvtár, három földművelésügyi minisztériumi népkönyvtár, négy egyesületek által fenntartott és két iskolai könyvtár segítette, tette hatékonyabbá. 21 1946ban ezek közül mindössze egyről tesz említést a jelentés, melynek maradványa 36 rossz állapotú kötet volt. 22 Az 1931-ben elnökül választott helyi népművelési bizottság elnökének, Révész István esperesplébánosnak a jelentéséből az is kiderül, hogy „...a körök és az egyletek évenként színelőadásokat rendeznek, melyeken a legjelesebb népszínműveket dolgozzák fel és adják elő nagy sikerrel, s a befolyt jövedelmet könyvtáraink gyarapítására fordítják". A község mozija ugyancsak népművelési és kultúraterjesztő célokat szolgált, mely — egy 1946. évi jelentésből kiderül — szintén átvészelte a háborús időket. A cibakházi állandó mozi működtetésére 1938-ban Barta János fűszer- és vegyeskereskedő feleségével, Petróczki Katalinnal együtt kért engedélyt. Amint az a Scheftsik-adattár által adott szűkszavú életrajzból kiolvasható: „az 1899-ben Cibakházán született Barta meglehetősen vállalkozó szellemű ember volt, hiszen eredetileg szabómesterig Uo. 20 Jász-Nagykun-Szolnok vármegve iskolánkívüli népmüvelésének története. Összeáll.: SOÓS József. Szolnok, 1943. 169. p. 21 SOÓS J. i. m. 79. p. 22 SZML Szabadművelődési Tanács (továbbiakban SZMT) ir. 25/1946. 23 SOÓSJ. i. m. 117. p.
