Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban
séget tanult, ezt a mesterséget űzte 1924-ben történt önálló mesterré válása után is a helyi Ipartestület bejegyzett tagjaként, majd 1929ben vegyeskereskedést nyitott". 24 Nyugtalan, vállalkozó szelleme 1938-ban arra ösztökélte, hogy ismét továbblépjen, s mint ahogy azt az alábbi sorok igazolják, új vállalkozásba kezdjen. „A M. Kir. Belügyminiszter rendeletéből — olvashatjuk egy dokumentumban — bizonyítom, hogy ennek az igazolványnak a tulajdonosa a Mozgóképüzemi üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfolyam üzemvezetői szakát Budapesten 1938. évi június 25. napja 8/1938. szám alatt kiállított bizonyítvány tanulsága szerint elvégezte. "~ 5 Ennek a jogosítványnak a birtokában három hónap alatt felépítette és megnyitotta 360 férőhelyes moziját. A NEMZETI MOZGÓ szombatonként egy, vasárnap három, ünnepnapokon két-két hazai és külföldi fűmet vetített az akkortájt a legkorszerűbbnek ítélt Bauer-Bosch gyártmányú vetítőgéppel, amiket a tulajdonos rendszeresen kiegészített UFA26 , Fox27 és reklámfilmekkel, magyar filmhíradóval, hirdetésekkel. „A filmet szombat hajnalon hozta a postakocsis és hétfő hajnalban vitte vissza a vonathoz. Alig volt előadás, hogy ne lett volna teljes teltház... " 2ÍÍ Ugyancsak a szabadművelődési időszak egyik legnevezetesebb eseménye, hogy 1949ben felépült a községi művelődési ház, amely aztán valamennyi népművelési alkalomnak helyet biztosított. Csépa népművelési „életét" részletesen ismerjük, hiszen a településről monográfiával rendelkezünk. A századfordulótól a tucatnyi egyházi társulat mellett az 1897-től működő „Olvasóegylet", az 190l-es alapítású „Önkéntes Tűzoltóegyesület", az 1906-os indulású „Gazdakör", valamint a „Katolikus Ifjúsági Egyleti Dalárda" és a „Műkedvelő" elnevezésű színjátszó csoport, a „Sportkör", az „Ipartársulat" (később „Iparoskör") és a „ Vadásztársaság", továbbá az egyesületek nyújtottak lehetőséget — 1897 és 1951 között — a szórakozásra, bizonyos szakmai és egyéb ismeretek elsajátítására." Az „ Iskolánkívüli Népművelési Bizottság" helyi szervezete koordinálta a körökben, egyesületekben folytatott népművelési rendezvényeket. Az egységes irányítás következményeként határozottan kialakult egy hármas pillérű, más településektől kissé elütő, jól érzékelhető „csépai népművelési vonal". Dr. Gonda Sándor helyi állatorvos, neves lótenyésztő előadásainak, a Kunszentmártoni Híradóban rendszeresen közzétett írásainak, szemléltető példákkal élő tanfolyami működésének eredményeként — a népművelési munkát irányító — Szombathelyi Pál r. k. tanító, ügyvezető elnök büszkén jelentette a 30-as évek végén, hogy „...az általános műveltség versenyében a csépai munkás veri a félegyházi és a kecskeméti tanyai gazdát is". A második pillér a helybeli tanítók által szorgalmazott és betanított műkedvelő előadások, illetve az iparos dalárda rendszeres szereplése. A harmadik igazi csépai jellegzetesség: a sport, különösképp a labdarúgás iránti élénk érdeklődés. E három — 1945 után már hagyományosnak mondható — terület a szabadművelődési időszakban is kiemelten szerepelt a községi programokban. „A különböző pártok helyi ifjúsági szervezetei (Független Ifjúság, MADÍSZ, SZINT j [s általában a község ifjúsága] nagy igyekezettel próbálták folytatni a régi dalárda, a gazdakör, a színjátszó csoport és a labdarúgócsapat hagyományait, de mindegyik szervezet a maga útját járta... " " Természetesen a központi támogatással életre hívott segítség itt is megvolt, hiszen 1943-ban egy vallás- és közoktatásügyi, négy földmüvelésügyi minisztériumi, két egyesületek által fenntartott és egy iskolai könyvtáratjelentettek. Mivel az 1745-ös redemptio idején a megváltási összeget az elnéptelenedett mesterszál24 SCHEFTSIK György (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1936.472 + 285 p. (Adattár) 25 LÖKÖS Ágota i. m.'pp. 2—3. 26 Universum Film Aktiengesellschaft. Német filmgyártó és -terjesztő tröszt a XX. század első felében. 27 William Fox (1879—1952) magyar származású amerikai filmgyártó. 28 LŐKÖS Ágota i. m. pp. 2—3. 29 BOTKA János: Csépa. In: Adatok Szolnok megy történetéből 1. (Szerk.: TÓTH Tibor). Szolnok, 1980. 146. p. 30 BOTKA János: Egy tiszazugi falu, Csépa története. Szolnok, 1977. 271. p. 31 Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom 32 BOTKA Jánosi, m. 271. p.
