Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba-Tóth Albert: A Tisza hullámterén tervezett tájhasználatváltás természetvédelmi szempontú értékelése

biztonság megteremtése mellett a helyi lakosság életkörülményeinek javítását célozza meg biztonságosabb és tájbarát területhasználat támogatásával, valamint az ökoturisztikai lehetőségek fejlesztésével (DÁVID L., 2003, 2004), úgy, hogy mindeközben a természetvédelem érdekei ne sérüljenek, sőt a természeti környezet is profitáljon ezen beavatkozásokból (HAJÓS B., 2002). Az egyes részcélkitűzések szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ezeket nem lehet külön-külön megvalósítani. Ezért nélkülözhetetlen a különféle szakmák összefogása, a szakemberek közötti kommunikáció fenntartása. Erre jó példa a VTT kidolgozása előtt kialakult szoros együttműködés a vízügyi szakma, az ökológia és a földtudományok között, amely során kijelölésre kerültek a mentett ártér renaturalizációra javasolt területei (SZABÓ J. et al., 2000). Ezek az előtanulmányok elősegítették a VTT program részletes kidolgozását. Dolgozatunkban a hullámtéren tervezett változásokat tekintjük át, ezért kizárólag a hullámtéri tájhasználatváltás és az árapasztó hidraulikai folyosók kialakításának természetvédelmi hatásait mutatjuk be. A természetvédelem jelenlegi helyzete a Kisköre—déli országhatár közötti tiszai hullámtéren A Kisköre—déli országhatár közötti szakaszon a hullámtér területe 29 758 hektár. Védett és védelemre tervezett a teljes hullámtér 20,5%-a (6114 ha), fokozottan védett terület 38,6 hektár. A természetvédelmi terület nagysága 2128 hektár. A tájvédelmi körzetek összterülete a hullámtéren 3629 ha (Közép-Tiszai TK, Pusztaszeri TK, Mártélyi TK), a nemzeti parki területeké pedig 1650 hektár (Tőserdő és az Alpári-rét — KNPI) (1. ábra). Csaknem a teljes hullámtéri terület a NATURA 2000 hálózat (SCI, SPA)

1 része: Közép-Tisza, Tiszaalpár-Bokrosi ártéri öblözet és Alsó-Tisza hullámtér. A vizsgált hullámtéri szakaszon ramsari területek

2 is találhatók, mint a Mártélyi Tájvédelmi Körzet teljes területe, valamint a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri szakasza, a Csaj-tó, a baksi nagylegelő és a pusztaszeri Büdösszék. 2. ábra A VTT I. üteme által érintett Kisköre—déli országhatár közötti tiszai hullámtér jelenlegi területhasználata (Forrás: Tóth Cs. 2006) 1 A NATURA 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket foglalja magába: az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket (Special Protection Area — SPA) és az 1992-ben elfogadott élőhely-védelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területeket (Sites of Community Importance — SCI). A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén — természetes módon — előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukba. 2 A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak védelméről szóló egyezményt 1971-ben írták alá az iráni Ramsarban.