Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Szabó László: A Tiszazug állattartásának korszakai I. (XVIII-XIX. század)
TISZA VILÁG II. 14. ábra. Sajtprés (Tiszakürt, 1977. Fotó: Szabó László) évekig nyúlik vissza, így szerves folytatása mindannak, amit az előző korszakról leírtunk. 23 Súlypontja a falkás uradalmi-paraszti tartás volt. Major Bálint az 1850-es évek előtti időkről azt írja, hogy egyaránt ,, tartottak továbbá juhés birkanyájakat, sertés- vagy disznófalkákat juhászok és kanászok örizete alatt". Az uradalom és a paraszti állattartás a legelőfelosztások után is megőrizte ezt a felemás állapotot. Ez utóbbi az elkülönített legelőn megtartotta korábbi jellegét, teljesen a táji adottságokhoz igazodott. „ Tartottak lovakat, amelyeket csikósok őriztek, úgyszintén tartottak marhákat gulyában, melyeket gulyások őriztek... Nyári időben és némely része egész beszorulásig éjjel-nappal kint volt, csak a fejős tehenek, fias disznók jártak haza a faluba éjjelre, úgyszintén a fias birkák is, amidőn a bárányok el lettek tőlük választva, azokat is a fejőjuhász negyedéven át naponta háromszor, később kétszer, végre már csak egyszer megfejés végett a tulajdonosok házához haza hajtotta, fejés után pedig éjjelre kihajtottak ismét a legelőre. " A térképek, a Pesthy Frigyes-féle gyűjtés és az SZMNA-ban közzétett legelőnevek között viszonylag kevés az olyan földrajzi név, amely állatfajtákra, az állatok nemére, korára utal. A leggyakoribb legelőnevek térszínformákat, vízviszonyokat, a területet borító növényzetet, művelési ágakat (földművelés, szőlő, kert) jelölnek, s kevéssé őrzik a kiterjedt állattartás 75. ábra. Sózóvályú (Tiszakürt, 1977. Fotó: Szabó László) 22 Id. Tálas László, aki a tiszakürti Öregszőlőben lakott, pandúr volt fiatal korában, s 1978-ban már betöltötte a 90. életévét. Több történetet mesélt az állatok lopásáról, elhajtásáról, a gyanúsítottak vallatásának módszereiről. Itt egyik elbeszélésének vonatkozó részét közöljük:,, Még akkoriban olyan hatalmas nagyra nőtt a nád. hogy abban el lehetett tévedni. Sem az állat, sem az ember nem látszott ki belőle. A lopott jószágokat könnyen elrejthették benne, senki se tudott ráakadni. Egy-két jószágot semmi volt eldugni. Azt hiába kerestük. De a lopott jószágot el is kellett adni, és ez már nem volt könnyű. Ismertünk a környéken minden embert, és ha idegen árult jószágot, az mindig gyanús volt. Itt van a megyehatár: Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Pest megyék. Csak egyik helyről a másikra át kellett hajtani, máiéi is kelt. Mi a mészárosokat, az orgazdákat jigyeltük. Azoknak minden lépéséről tudni kellett, ha meg akartuk találni a lopott állatot. Egyszer is itt Tiszaugnál. már nem tudom, hogy hogy hívták azt a részt. Most a Tisza túlsó partján van. Olyan sziget. Hatalmas nád volt itt. Egyszer eltűnt egy egész tinógulya. Egyik napról a másikra felszívódott. Hát nem hajthatták messze. Elég hamar észrevették. Hiába kerestük. Vol! itt Kürtön egy orgazda. Na azt hiába vallattuk, ígértünk neki mindent. J...J Hiába, nem lett meg. Erre megvasaltuk és azt mondtuk, hogy bejön Kunszentmártonba velünk a bíróságra. A ló után kötöttük, olyan rövid láncra, hogy ahogy lépett, a ló elérte a bal hátsó lábával és belerúgott. Csak egy kicsit, ha nem vigyázott. Előbb csendesen mentünk és tudott vigyázni, de akkor azt mondtuk, így sohase érünk be, lépjünk gyorsabban. Közben meg kérdezgettük, hogy hova dugták a gulyát. Hát kb. úgy a mostani cserkeszölöi útig bírta, akkor feladta magát. Elvezetett Tiszaugra, és ott a szigeten, a nád közepén megtaláltuk. Kemény egy ember volt. Ha nem vallott volna, nem tudom, meg lett volna-e a jószág... " 23 A hasonló természeti adottságok között élő, mezővárosi rangot kapott Törökszentmiklós tanácsa dobolási könyveinek adatait Selmeczi László értékelte az állattartás szempontjából. 1818—1830 között naponta követhetők az állattartásra vonatkozó intézkedések (rét, legelő, ugar, tarló, kaszáló, ezek gondozása, használata, a vele kapcsolatos közmunkák, nyájfajták stb.). A nagyrévi feljegyzések, Major Bálint gyűjtései ezek közül sok mindent megmagyaráznak.
