Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
SZEMELVÉNYEK A MÚZEUMALAPÍTÓ ÍRÁSAIBÓL - Varga Lajos: A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum a földrajzpedagógia szolgálatában
TISZA VILÁG I. is kell a gyermekekben, ez a nehéz feladat, és nemegyszer „foghíjas" az eredmény, de nem reménvtelen. Más, szakköri múzeumi gvéíjtőút alkalmával átkelünk a megáradt Tiszán „gyalogréven" (ladikon) kerékpárokkal, és megnézzük Vezsenyt, Várkonyt, Tószeget. Ekkor értik meg, hogy a vezseny—martfűi Tisza-kanyarulatot nem lehet egyelőre „levágni", mert az átvágás útjában ott terjeszkedik a község: Vezseny. Tiszavárkony határában „történelemóra" kezdéídik a hármas várkonyi találkozóról (I. András király és Béla herceg, Kálmán király és Almos herceg, Hunyadi Mátyás és horogszegi Szilágya Mihály között), Dózsa György csapatainak hídveréséről helyi alapanyagokból és a Tiszán való átkelésről, Marcus Aurelius átkeléséről, de egyben közlekedésföldrajzi magvarázat is következik a múzeumban feldolgozott tiszazugi közlekedésföldrajzi tanulmány alapján, sűrűn hivatkozva régészeti és okleveles adatokra, hogy a tanulók hozzászokjanak a konkrét bizonyításokhoz. Tószegen megnézzük a régészeti körökben világhíréi Kuczorgó-halmot, de településföldrajzi, természeti földrajzi kapcsolatokat is láthatnak itt a Hátság és a folyóallúvium vonalán. Tószegről megtudják azt is, hogy Hunyadi-birtok volt, még az 1930-as években is híres volt sárga cserépedény-készítéséről, amelyhez az alföldi löszt a falu bármely szélén bányászhatták. Majd elkerekezünk a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek impozáns épületkomplexuma előtt, végig Szolnokon, ahol nemegyszer égnek áll a hajam, amikor „csalinkázunk" a nagy gépkocsiforgalomban, s nagy nehezen átevickélünk a hídon a Tisza bal partjára, és új látnivalók következnek: AlmássyKertváros, a kétlakiak „klasszikus" hazája, a szandai dűnehomokvidék jó feltárással, az alcsiszigeti Holt-Tisza öntözési lehetőségeivel, balról távolról felvillannak az Alcsiszigeti Miami Gazdaság korszerű épület ei; Rákóczifalván megnézzük az egykori gazdag bronzkorszaki telephelyet, Rákéicziúj falunál kurgánt látunk, koleraemlékművet, szó esik az elpusztult egykori városról: Tiszavarsányról, gyönyörködünk az országos első díjat nyert Állami Erdőgazdaság esztétikailag is gondozott, díszített csemetetelepében, szélvédő erdősávot, legelő-műtrágyázást, korszerű öntöző telepet látunk, mire újra elérjük a vezseny-martfűi Tisza-kanyarulatot, újabb kurgánt, a hajdani Tiszahajlati Csárda helyét, amiről újfent sok mondanivalója akad a tanárnak. Martfűn bekapcsolódnak a Martfűn lakó diákok. Martfűtől nehéz megválni, annyi látnivalója akad annak, aki csak egy kissé is földrajzos szemmel tud nézni és kissé is földrajzos ésszel tud gondolkozni: heterogén település, a Tisza-cipőgyár, a téglagyár, az állami gazdaság üzemegysége, a televíziós közvetítő állomás, exkavátorral kitermelt és vasúti teherkocsik ezreivel elhordott óholocén homokvonulat helyén tó, hatalmas vízvezető árok. Mi „haszna" van a múzeumnak pl. csak ebből az utóbbi tanulmányúiból is? Egy csomó fénykép: megáradt vagy medrébe alaposan visszahúzódott Tisza, tiszai pandallók, parn'édelmi objektumok, feltárások, régi vezsenyi, tószegi parasztházak, rizsföldek, öntözőcsatornák, vízkivételi mű a Tiszán, gátak és rámpák, a tiszavárkonyi emlékmű, 60-80 éves kopjafák a tiszavárkonyi temetőben, a tószegi Kuczorgó-halom „konyhahulladék halma", a Hátság és az alluvium határvonala, szandai déínehomok feltárása, régi rákóczifalvai parasztházak, védőfasor, műtrágya-halmok egy javításra szoruló félszikes legelő szélén, Tisza-részletek morfológiai formákkal, Martfű fejlődése, táblás gazdálkodás különbözei aspektusai aszerint, hogy melyik évszakban megyünk, korszerű műút stb., stb. Gyűjtés: talajminták, csontok, cserepek, bronzkorszaki „kultúrréteg", kagylóhéjak tömege a Kuczorgóról, dűnehomok, kovárványos anyag, műtrágya, limonitos gumók a Tisza egyes partoldalaihói, néha még paleontotógiai lelet is akad, majd különféle alakú, keletkezésű löszbabák, növények, termések, magok. Hoztunk már haza 20 kg-os, hatszögletes bazaltsziklát eg)' útépítés mellől, 5 kg-os baritos lepedékű dolomitot, mecseki palát egy lebontott ház tetejéről. Tehát egy egynapos út is gazdag eredményt hoz a közösség jó szeme és jó munkája, cipekedési hajlama nyomán. Fejlődik diákjaim esztétikai, tájszemléleti érzéke. Megtanulnak fényképezni. Kint a lapos alföldi tájakon, a mélyedések, laposok, lejtők, hátak stb. hajlatainak, kis magasságkülönbségeinek plasztikusabbá tételében úgy segítenek, hogy a szükséges sorrendben, irányban helyezkednek el, és így a fényképeken pl. az óholocén kettős teraszlépcsőjét is igen jól lehet szemlélni. Megtanulják pl. azt is, hogy egy-egy limonitgumós réteg vagy kovárványos réteg mellé gyufásdobozt, zsebkést, zseblámpát kell tenni a nagyságrendi szemléltetés miatt. A korszerű fényképezésben fontos a terep, a táj és az ember, a társadalom kapcsolata, a mozgás, a mozgalmasság. Ezeket az utakat, megfigyeléseket, különféle gyűjtéseket múzeumunkkal közösen szervezzük. Majdnem 8000,— Ft-os fotófelszerelésünk is
