Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Hír János: Évmilliók üzenete Nógrádban

Lipthay Béla 1974-ben bekövetkezett halálakor a 60 ezer darabot számláló lepkegyűjtemény a Magyar Természettudományi Múzeumba került. A kevésbé sérülékeny ősnövények a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban maradtak, de szakavatott muzeológust csak 1984-ben, jelen sorok írójának személyében kaptak. Ebben az évben Praznovszky Mihály megyei múzeumigazgató és Kovács Ferenc, Pásztó tanácselnökének megállapodása alapján a természettudományi gyűjtemény és a kézikönyvtár Pásztora került. Természetesen csak raktározásról lehetett szó, kiállításra megfelelő épület hiányában nem volt lehetőség. 1987-ben megkezdéklött a barokk kolostorépület rekonstrukciója, mégpedig azzal a céllal, hogy abban majd a műzeum kapjon helyet. A helyreállítás 1989-es befejezésekor azonban az épület döntő részét a Városi Könyvtár foglalta el. A múzeum számára csak egy iroda és egy raktárhelyiség maradt. Ebben a helyzetben az intézmény a gyűjteményfejlesztésre és a tudományos kutatómunkára helyezte a hangsúlyt. A fordulat 1997ben következett be, amikor — egyházi kárpótlás keretében — a kolostorépületet visszakapta eredeti birtokosa, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja. A tulajdonos rendelkezése értelmében a Városi Könyvtárnak el kellett költöznie, a múzeum pedig megvalósíthatta a már évtizedek óta dédelgetett álmát: új kiállításait. A megvalósult kiállítás A tárlat a földtörténeti időrendnek és eseménytörténetnek megfelelően mutatja be a nógrádi táj jellemző ásványait, kőzeteit és ősmaradványait. /. Triás^ időszak (245 millió évtől 208 millió évig) A földtörténet ezen szakasza során képződött a sekélytengeri Dachsteini Mészkő és a nyílttengeri Csővári Mészkő. Ezek a térség legidősebb felszínen előforduló földtani képzéidményei. Legjobb feltárásai a nézsai Vas-heg}', a csővári Vár-heg}' és a keszegi mészkőbánya. Ezekben a kőzetekben ritkák a szabad szemmel jól látható ősmaradványok. A kiállításban szereplő Ammonites-lenyomatot a csővári Vár-hegyen gyűjtötte a tragikusan korán elhunyt Dosztály Lajos kollégám. 2. Jura és kréta időszakok (208 millió évtől 65 millió évig) A nógrádi táj földtörténeti eseménysorának dokumentációjában itt egy 140 milhó éves hézag tátong. A kréta időszak során a terület szárazulat volt, ahol nagy valószínűséggel nem folyt üledékképződés. Az üledékhiány úgy is létrejöhetett, hogy a jura—kréta képződmények utólagosan pusztultak le. A trópusi éghajlat mállásterméke a Ammonites lenyomata a csővári Vár-hegyről (átmérője kb. 4 cm) bauxit, melyet 1938 és 1944 között bányásztak a nézsai Zsidó-hegyen. Feltételesen idesorolják a nézsai Vas-hegyen található vasércnyomokat is, melyek a vulkáni utóműködés termékei. 3. Eocén kor (65 millió évtől 32 millió évig) A tenger az eocén végén jelent meg ismét a területen. Jellegzetes üledéke a nummuliteszes mészkő, amely csak néhány kisebb foltban bukkan felszínre Legend és Alsópetény közelében. A kiállításban az eocéntől kezdve mutatjuk be RÖGL (1998), valamint RÖGL—STEININGER (1983) Európát ábrázoló ősföldrajzi térképeit.