Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Nagy Molnár Miklós: Egy földvári kanta története
abroncs között világoszöld írókázott motívum látható, az alsó abroncs alatt pedig „Készült 1868 évben" felirat olvasható. Szája alatt perem van, s abból a két oldalra két fül indul ki. Ezeket oldalt ujjnyomással díszítették. A zöldmázas nagy edények legszebb darabjai közé tartoznak azok az úrvacsorai fedeles kanták, melyeket több mester — Faggyas József, K. Nag} 7 Gábor, Szappanos István, Bútor István, idős Badar Balázs — 1896-ban készített, s adományozott az újvárosi templom felszentelése alkalmából a református egyháznak. 10 Ezeket a tárgyakat elsősorban rátétekkel díszítették. Szappanos István edényének vállán és hasán körbefutó abroncsot plasztikus, inda nélküli virágfüzér helyettesíti. A két sor között található a szintén rátétes felirat, mely a készítő nevét örökítette meg. A vállon és nyakon szecessziós jellegű rátét található. A szecessziós hangulatot idézik idős Badar Balázs rátétéi is, melyek az általa készített kanta hasán helyezkednek el. Az általa alkalmazottak azonban nem virágok, hanem agyaglécek, -zsinórok. A vállán és a füle alján elhelyezett zsinórok fogják közre a készítő nevét is megörökítő írókás feliratot. 11 F T gyancsak úrvacsorai edényként használták az 1876-ban készített dudi alapszínű kantát. Felirata szerint Rácz Zsuzsanna készíttette „a földvári Egyház számára". Ezt a darabot is feltehetően több részből korongozták, s az egyes részeket ujjnyomásos abronccsal erősítették össze. Az edény fő díszítményét a rátétes, színes virágmotívumok alkotják, felettük — közvetlenül a nyak alatt — pedig plasztikus címerábrázolás látható. Ezt két oldalról írókázott felirat veszi közre. A Fekecs család mlajdonában lévő kétfüles nagykanta formai jegyei és díszítményei alapján megállapíthatjuk, hogy az edény kétséget kizáróan Mezőtúron készült. Formája megegyezik a korai mázatlan fekete kanták, illetve a későbbi zöldmázas — főként úrvacsorai edény céljára készített — nagykanták formájával. Rátétes abroncsos díszítése szintén a korai mázatlan és zöldmázas nagykanták díszítményével rokonítható. Formájában és díszítésében ugyancsak hasonlít a tiszaföldvári egyház számára készült dudi alapszínű nagykantához is. Irodalom FUVESSY Anikó: Fazekasság. In: Szabó László—Bellon Tibor (szerk.): Szolnok megye népművészete. Budapest, 1987, 375^121. o. GYÖRFFY Lajos: Feliratos butellák a Túrkevei Múzeumban. Szolnok Megyei Múzeumok Evkönyve. Szolnok, 1973, 205—214. o. HOLL Imre: A magyar középkori kerámia kutatásának problémái. In: Gunda Béla (szerk.): Műveltség és 1 lagyomány. Debrecen, 1963, 65—84. o. KISS Lajos: Vásárhelyi tálasok. In: Vásárhelyi kis tükör. Budapest, 1964, 289- 390. o. KRFSZ Mária: Fazekas, tálas, korsós. Ethnographia LXXI. 1960, 297—379. o. KRESZ Mária: Magyar fazekasművészet. Budapest—Novi Sad, 1991 K. SEBESTYÉN János: A mezőtúri fazekasság múltja és jelene. A Néprajzi Múzeum Adattárának Értesítője. 1956/1-2. 1956, 78—81. o. P. SZÁLA Y Emőke: Magyar népi kerámia a Déri Múzeumban. Debrecen, 2002 10 A Szappanos István edénvét közli: Füvessy A. 1987. 576. kép. 1 1 Két Mezőtúron készült zöldmázas úrvacsorai edényt közöl P. Szalay E. 2002. 72.
