Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében

A tiszaföldvári járás szőlő- és gyümölcstermelése a XX. század első felében Dr. Urbán László* Fruit and grape growing in Tiszaföldvár district in the first half of the 20

th century — In the first half of the 20

th century Tiszaföldvár district, which contained the geographic region of Tiszazug (Tisza Alsó District by the original name) one of the major characteristics of the agriculture of the region was grapes andfruit growing In several settlements of the district, and in the seat of the district the area where grapes were cultivated hugely exceeded that of the average of the county. Next to the recovery of sand vine-culture after the grape-louse epidemic, the agrarian reform of the 20's, which provided cottagers with sandy-soiled areas, also played an important role. In the 1930s co-operatives were formed to process the products of the increased grapes andfruitfarming these helped the farmers with processing and marketing activities. Tike in other branches of agriculture, fruit and grapes growing also suffered major losses during 1944—45. The disadvantageous economic situation, shortage of capital and natural disasters (drought and hail-storms) made the. case more difficult. The agrarian reform of 1945 changed the system of ownership, sometimes having an unfavourable impact since new farmers who lacked the necessary skills also became landowners of vineyards and orchards. The co-operatives were trying to help both the shortage of capital and the lack of expertise. Although between 1945 and 1948 new co-operatives (mainly agricultural co-operatives) joined the reorganisation of fruit and grapes growing the basic structure of production did not change: it was carried out in the framework of small-scale farms by private farmers. From 1949 onwards the collectivisation of agriculture created new conditions: the new collective co-operatives seized the vineyards and orchards, but they were small and they did not play an important role in agriculture in the late 40'

s and early 50's. From the autumn of 1950 new structural units, specialised groups appeared in grape farming The paper is trying to review how these processes were realised in Tiszazug P

a

J^

n

& special attention to the years between 1945 and 1950. The array of happenings of the second half of the 40's were based on (county and national) written archives, while in the overview oj the previous period bigger emphasis was placed on the literature of local history. A dszaföldvári (korabeli hivatalos nevén Tiszai Alsó) járás

1 a XX. század első felében 11 települést foglalt magába, többségükben tiszazugi falvakat. A térség egésze agrár jellegű, ezen belül is elsődlegesen szántóföldi növénytermelő és állattenyésztő profilű volt. Kettő kivételével azonban a járás községeinek — köztük a székhelynek — határában a szőlőterület aránya meghaladta a megyei adagot. A szőlő- és gyümölcstermelés szerepe még területi részarányánál is nagyobb volt. A tiszazugi szőlő- és gyümölcstermelés nagyrészben a Cibakháza—Tiszaföldvár és a Cserkeszőlő—Tiszakürt—Tiszasas—Csépa határában lévő homoktalajokhoz kapcsolódva alakult ki.

2 Noha „már a NIA—XVII. századtóljelentós szerepet játszott a szőlő""

1, ezen a vidéken, termelésének igazi fellendülése a XIX. század második felében kezdődött, amikor a hegyvidéki szőlők filoxéra okozta pusztulása nyomán az alföldi immúnis homokterületek váltak a szőlőtelepítés új központjaivá.

4 A Tiszazugban 1852 és 1895 között kétezer kat. h.-ról két és félezer kat. h. fölé nőtt a szőléível betelepített terület.

5 A növekedés Tiszaföldváron volt a legnagyobb arányú, ahol csaknem megduplázódott és Tiszakürtön, ahol közel 60%-kal bővült a szőlőterület nagysága.

6 A telepítés a XX. század első évtizedeiben is * Gazdaságtörténész, 1155 Budapest, Mozdonyvezető utca 14. E-mail: urban5@axelero.hu 1 Tiszaföldvár 1884—1950 között volt a Tiszai Alsó Járás székhelye. SZIKSZAI Mihály: Tiszaföldvár története 1876—1993. In: Tiszaföldvár— Fejezetek a város történetéből. (Szerk.: KELEMEN Éva—PATÓ Mária—SZLANKÓ István), Tiszaföldvár, 2002, 100. o. 2 SZLANKÓ István: A Tiszazug település- és gazdasági földrajza. In: Tiszazug életéből. (Szerk.: SZLANKÓ István), Szolnok, 1971, 101. o.; SZLANKÓ István: Tiszazug mezőgazdasága. In: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981. (Szerk.: SELMECZI László), Szolnok, 1981, 181. és 189. o. 3 BOTKA János: A csépai szőlőművelés. Kunszentmárton—Szolnok, 1976, 1. o. 4 SZLANKÓ 1981, i. m. 189. o.; SZLANKÓ 1971, i. m. 101. o.