Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében
újak is létrejöttek. A hegyközség Tiszasason 328 kat. h. szőlő és 8 kat. h. gyümölcsössel 1947. november 20-án, Csépán 777 kat. h. 1103 öl szőlőterülettel és 927 taggal 1947. november 23-án alakult újjá. 51 1947. december 23-án létrejött a Cibakháza-Bátorhegyi Hegyközség 214 kat. h. 1302 öl szőlő- és 27 kat. h. szántóterülettel, 233 taggal. 52 A tagok száma 1948-ban Csépán 1057 főre, Tiszaföldváron 1730-ra emelkedett. 53 A hegyközségek tevékenysége a szőlősgazdák termelőmunkájának segítésére irányult. Tiszakürtön már 1945-ben és 1946-ban „a viszonyok által megengedett módon mindent megtett a szőlősgazdák érdekeiért". A községben csereakciókat szervezett, amelynek keretében lisztért és búzáért rézgálicot szereztek be, 1947 nyarán pedig már kísérletet tett egy 30 kat. h.-as tangazdaság és kísérleti telep létrehozására is. 54 Csépán a hegyközség 1948-ban a borokat szeszmérővel vizsgálta meg, közös oltványbeszerzést szervezett. Tagjai kiállításon, borversenyen jó eredménnyel vettek részt, továbbá 10 kat. h.-on szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. 55 A csépai szervezet 1948 májusában ajánlatot tett a községben lévő aszaló üzemeltetésére is, 56 e kezdeményezés további sorsáról azonban nincs adatunk. A megyei Hegyközségi Tanács titkára 1948 októberében Tiszakürtön, Tiszaföldváron, Tiszaugon és Csépán előadásokat és szaktanácsadásokat tartott a szürettel kapcsolatban, Tiszakürtön versenykiálHtáson vett részt. 5 " A hegyközségek mellett más szervek, testületek is tettek lépéseket a termelés elősegítésére. Ennek egy érdekes példájáról taidósított a kunszentmártoni földigénylő bizottság, amikor 1945. december 17-én arról értesítette tiszakürti társszervét, hogy „Kunszentmártonbangyümölcsfa lerakatot létesít... Gyümölcsfacsemetét kaphat a lerakattál nemcsak az új földhözjuttatott, hanem a régi főid és szpllőbirtokos is. ' 58 A szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos beszerzési-értékesítési tevékenységben — miként a háború előtt — a szövetkezetek 1945 után is igyekeztek szerepet vállalni. Ezek között voltak régi és új társulások. A régi szövetkezetek részben háborús veszteségeik következtében, részben társadalmi bázisuk leszűkülése miatt a korábbiaknál kisebb szerepet játszottak. A kunszentmártoni székhelyű Tiszazugi Bortermelők Pinceszövetkezete a háború után már nem kezdte újra tevékenységét és 1947ben formálisan is megszűnt. 59 A Tokajhegyaljai Szőllősgazdák Törkölyfőző Szövetkezetének Csépai Szeszfőzdéjéről 1946 februárjában azt állapították meg, hogy a front átvonulása é)ta „csökkent üzemmel működik", három hónappal később pedig már azt, hog}' leállt a termelés. 60 A Csépai Szőllősgazdák Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezetéről 1946 februárjában és májusában egyaránt azt jelentették, hogy nem működik. 61 Újraindulásának kísérletéről egy 1947. szeptember 1 U-i jegyzőkönyv tudósít. Eszerint a nevét Csépai Szőllősgazdák Bor- Gyümölcs és Termény Értékesítő Szövetkezetére béivítő társulásnak 50 tagja volt (90%-ban földművesek). 62 Az újrakezdés nem sikerült. 63 Ellenpéldaként két tiszakürti szövetkezeti lé47 Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből 1945—1948. (Összeáll.: KÁPOSZTÁS István), Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1977, 362. o. 48 SZML Csépai Hegyközség jegyzőkönyve 1945. február 11. és SZML Tiszakürti Hegyközség jegyzőkönyve 1945. március 3. 49 SZML Tiszakürti Hegyközség jegyzőkönyve 1946. február 21. 50 SZML Csépai Hegyközség iratai 3/1948 51 SZML Tiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 41/1948 és 107/1948 52 SZML Tiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 3449/1948 53 SZMI. Csépai Hegyközség iratai 49/1948 és SZML Tiszaföldvári Hegyközség főkönyve 1946 54 SZML Tiszakürti Hegyközség jegyzőkönyvei 1945. november 25. és 1946. február 21., SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 3.897/1948 55 SZML Csépai Hegyközség iratai 38/1948 56 Az MSZGYOE körlevelére válaszolva a Csépai Hegyközség azt írta 1948. május 28-án, hogy a községben lévő aszalót átveszi, ha az állam kijavítja, mert erre a hegyközségnek nincs pénze. SZML Csépai Hegyközség iratai 26/1948 57 MOL Földművelésügyi Minisztérium Termelési Főosztály 50.244.152/1948 58 SZMI - Tiszakürti Földigénylő Bizottság iratai 91/1945 59 A megyei szövetkezeti felügyelő 1947. november 3-i jelentése az október folyamán megszűnt szövetkezetek közé sorolja a társulást. MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 328/1947 és 415/1947 60 SZMI-Tiszakürt község közigazgatási iratai 308/1946 és SZMLTiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 1.323/1946 61 SZMI. Tiszakürt község közigazgatási iratai 308/1946 és SZML Tiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 1.323/1946 62 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség iratai 326/1947 63 Egy 1948. január 22-i jelentés szerint a szövetkezet „a felszabadulás után lassan kezdett életre jönni" és irányítása a kisebbség kezében volt, végül feloszlott. MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. felügyelőségi iratai 149/1948
