Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében
tesítményt említhetünk. A Magyar Szőllősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetének kezelésében lévő pincészet a háború után is folytatta tevékenységét. A tárolás és értékesítés mellett mustsűrítéssel is foglalkozott. 64 A községi elöljáróság 1945. július 6-án a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének gyümölcsfeldolgozó konzervüzeméről adott hírt, megjegyezve, hogy „már 50%-ig üzemképes".^ A szőlészet-borászatot érintő új szövetkezetek szervezésére is történtek kezdeményezések. A szolnoki szőlészed és borászati felügyelő 1945. július 26-i jelentésében működési területének egészére jellemzőnek minősítette a pinceszövetkezetek létrehozására irányuló törekvéseket. 66 A későbbiekben Tiszakürtre vonatkozóan találunk ilyen feljegyzéseket. 1946. szeptember 25-én jelentették be a község elöljáróságának, hogy a Nyomás-szőlőben megalakult a Tiszakürt és Vidéke Mezőgazdasági Szövetkezet. 67 Az 1947. augusztus 28-án kelt felülvizsgálati jegyzőkönyv 1947. július 20-ra tette ennek alakulását. E szerint a szövetkezetnek 52 tagja volt, célja a tagok borának és gyümölcseinek értékesítése. 68 Az 1948. őszi feljegyzések arról tesznek említést, hogy „magábatömörítette a község szőlősgazdáit''. Minden tagja rendelkezett több-kevesebb szőlővel, a szövetkezet növényvédő szerek beszerzésével is foglalkozott. 69 Növényvédő szereket és permetezőszereket forgalmazott az 1947. április 29-én alakult Tiszaföldvári Mezőgazdasági Szövetkezet is. 70 Szintén 1947-ben jött létre a Tiszakürti Gazdák Szövetkezete 60 taggal bor és gyümölcs felvásárlására. 71 A kerületi szövetkezeti főfelügyelő 1947. október 22-i jelentése szerint „borban már szép forgalmat csinál "2 2 Új szövetkezetek legnagyobb számban a földreformrendelet által biztosított lehetőséggel jöttek létre. A 600/1945. számú kormányrendelet és a hozzákapcsolódó végrehajtási jogszabályok alapján minden községben, ahol földet osztottak, földmííves-szövetkezetet kellett életre hívni. Azon községek számára, ahol az újgazdák legalább 60 kat. h. szoléit vagy 20 kat. h. gyümölcsöst vettek birtokba, 1946 végén ilyen profilú földműves-szövetkezetek alapítását írták elő (Szelevény, Tiszakürt, Tiszaug)." 3 A szőlő-gyümölcs profilú újgazda-szövetkezet terve azonban nem valósult meg, az általa érintett falvakban is a más településekre jellemző földműves-szövetkezetek működtek a továbbiakban. A földműves-szövetkezeteknek létrehozásukkor elsődleges céljuk a földreform során igénybe vett, de egyéni kiosztásra nem alkalmas vagyontárgyak megőrzése és hasznosítása, valamint az újgazdák termelőmunkájának segítése volt. E feladatok csak kisebb mértékben érintették a szőlőtermelést. A tiszazugi községek földműves-szövetkezetei ilyen irányú tevékenységüket a borértékesítésbe való bekapcsolódással igyekeztek bővíteni 1947—48-ban. 1947 második felében a csépai és a tiszasasi földműves-szö\ r etkezet egyaránt borfelvásárlási szándékot jelentett be. 74 A kunszentmártoni és a tiszaföldvári földméívesszövetkezet 1948 tavaszán már ténylegesen folytatta a borértékesítést. 75 A nagyrévi földművesszövetkezet 1948 júliusában egyebek között zöldség- és gyümölcskereskedésre kért iparigazolványt. 76 A cibakházi földműves-szövetkezet a növényvédelem megszervezésére tett lépést. Az 1948. január 11-én felvett jegyzőkönyv szerint „a sárszögi felosztott birtokon a juttatottak által újonnan telepített szőlők tulajdonosai megalakítják a szőlészeti, borászati és gyümölcsértékesítési csoportot a földművesszövetkezet keretén belül hogy a védekező szerek beszedése központilag legyen eszközölhető". 11 64 A két mustsűrítő üst 400 hl napi kapacitású volt. MOL Földművelésügyi Minisztérium Termelési Főosztály 21.20.921/1945 65 SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 1.019/1945 66 MOL Földművelésügyi Minisztérium Termelési Főosztály 21.20.921/1945 67 SZML Tíszakürt község közigazgatási iratai 2.333/1946 68 A tagok 80%-a kisbirtokos, 10%-a újgazda, 8%-a iparos, 2%-a pedig egyéb volt. MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. felügyelőségi iratai 305/1948 69 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. felügyelőségi iratai 1.245/1948, 1.329/1948 és 1.151/1948 70 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség iratai 1.329/1948 és 1.245/1948 71 MOL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség iratai 439/1947 72 MOL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség iratai 439/1947 73 MOL FM Termelési Főosztály 21-60.497/1947 és KÁPOSZTÁS i. m. 364. o. 74 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 323/1947 és 312/1947 75 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 369/1948 76 SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői iratai 3.707/1948
