Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében

működő Csépai Szőllősgazdák Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezetének kezelésében lévő borpince Tiszakürtön „erős háborús károkat szenvedett"?

1 A Tokajhegyaljai Szőllősgazdák Törkölyfőző Szövetkezete Csépai Szeszfőzdéjének „felszerelési tárgyai a háború folyamán megsemmisültek", ezért még 1946 májusában sem működött.

38 ,A Földművelésügyi Minisztérium tulajdonát képezfi tiszakürti állami boipince, mely a Magyar Szőllősgazdák Országos Borértékesitő Szövetkezetének kezelése alatt áll, erős háborús károkat szenvedett. '

59 Tiszakürt elöljáróságának 1945. május 9-i jelentése arra utal, hogy a gyümölcsfeldolgozó üzem sem működöt.

40 Az újjáépítés, a háborü utáni fél évtized lényeges változásokat hozott a Tiszazug mezőgazdaságának üzemi viszonyaiban. Nagybirtokos vidék lévén az 1945. évi földreform nagymértékben átalakította a helyi tulajdoni struknirát. A szőlőgyümölcs ágazatot azonban ez viszonylag kismértékben érintette, tekintettel arra, hog}

7 ezek korábban is alapvetően a paraszti termelésre épültek. A földosztást napirendre tűző 600/1945. számú kormányrendelet alapján a tiszazugi községek közül Cibakházán, Csépán, Nagyréven, Szelevényben, Tiszaföldváron, 'liszakürtön, Tiszasason és Tiszaugon került sor szőlőterületek kiosztására. Ezek közül három helyen kismértékű volt a változás. Nagyréven csupán 2 igénybevételt szenvedőnek volt széilője, s ezek területe sem haladta meg egyenként az 1,5 kat. h.-at. Cibakházán is csak 3 szőlőbirtokot érintett a földosztás, amelyek mind 2 kat. h. alatt voltak. Szelevényben egy 9 és egy 14 kat. h.-as szőlőterület cserélt gazdát.

41 Öt tiszazugi községben jelentős szőlőterületeket érintett a földreform. Ezek közül négyben az elkobzott vagy megváltott birtokok többségéhez szőlő is tartozott. Az igénybe vett földek tulajdonosai közül Tiszakürtön 30-ból 25-nek, Tiszaugon 14-ből 12-nek, Tiszasason 16-ból 12-nek volt szőlője, Csépán pedig mind a 9-nek.

42 A legnagyobb szőlősgazdaság (42 kat. h.) Tiszakürtön került a földigénylő bizottság kezére.

43 A többi megváltott vag}

7 elkobzott szőlőterület jóval kisebb volt. A kiosztott szőlő összterülete Tiszakürtön 103 kat. h., Csépán 25 kat. h. 909 öl volt.

44 Egy-egy juttatottnak általában 1 kat. h. körüli szőlőt adtak, ezt mutatják a csépai és tiszakürti adatok is.

45 Ez azt jelentette, hogy az új gazdák a tiszazugi falvakban a korábban is általános méretű szőlőterülethez jutottak. S minthogy az igénybe vett birtokok tulajdonosainak szőlője is ritkán haladta meg az 5 kat. h.-at, a földosztás a szőlősgazdaságok nagyságrendjében nagyobb változást nem hozott. Inkább csak az 5 kat. h. alatti kategóriában történtek tulajdoni változások. Valamelyes eltolódás így is történt az 1 kat. h. körüli átlagos szőlőterület felé. A földreform során igénybe vett és kiosztott gyümölcsösökről lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mint a szőlőkről. Csupán arról van információnk, hogy Tiszaföldváron gyümölcsösből és kertből 2 kat. h.-nál kevesebbet is adtak egy-egy igénylőnek.

46 Az 1945-ös földreform a birtoklási rend megváltoztatásával a szántóföldi növénytermesztésnél több ellentmondást eredményezett a szőlő- és gyümölcságazatban azáltal, hog}- megfelelő szakismeretekkel nem rendelkező újgazdák is szőlőhöz és gyümölcsöshöz jutottak. Ez különösen fontossá tette, hogy a termelőmunkát segítő szervezetek a háborús bénultság után újra miíködni kezdjenek. A háború előtt már rövidebb-hosszabb ideig működő tiszazugi begyközségek 1945-től — a 32.390/1945 FM számú rendeletnek megfeleléien

47 — újrakezdték tevékenységüket. Az első választmányi ülést Csépán 1945. február 11-én, Tiszakürtön március 4-én tartották.

48 1946-ban Tiszakürt és Csépa mellett már Tiszaugon, Tiszasason és Szelevényben is dolgozott a hegyközség.

49 1947-ben egy jogszabály — a 63.000/1947 FM rendelet — rendelkezett a hegyközségekről.

30 Finnek nyomán a már meglévők újjáalakultak és 37 SZMI. Tiszakürt község közigazgatási itatai 1.724/1945 és SZML Tiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 1.323/1946 38 SZMI. Tiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 308/1946 és SZML Tiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 1.323/1946 39 SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 1.724/1945 40 SZMI. Tíszakürt község közigazgatási iratai 583/1945 41 SZML Tiszai Alsó Járás Földigénylő Bizottságának iratai, községi és járási összesítők 1945 42 Uo. 43 Uo. 44 SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 3.706/1945 és SZML Csépai Hegyközség iratai 49/1948 45 SZML Csépai Hegyközség iratai 49/1948 és SZML Tiszakürti Földigénylő Bizottság iratai, juttatási névsor 1945 46 VARGA Lajosné: Tiszaföldvár az új élet kapujában. In: Tiszazug életéből. (Szerk.: SZLANKÓ István), Szolnok, 1971, 15. o.