Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében
jöttek a termelés fejlesztését szolgáló szervezeti keretek. A Tiszaföldvárvidéki Gyümölcs- és Zöldségtermelők Egyesülete már 1931-ben megalakult. 25 Az évdzed végén jött létre az 1938:XXXI. tc. alapján szervezett hegyközségek hálózata. A hegyközség egy vagy több település határához tartozó összefüggő terület szőlő- és gyümölcstermelőiből alakult szervezet, a szőlősgazdák érdekvédelmét szolgáló, termelési tevékenységét segítő, önkormányzati joggal felruházott testület volt. Intézkedett a szőlőterületek közös őrzése és a hegyrendészeti szervezkedés tárgyában, elősegítette az ültetvénytelepítést és a kártevők elleni védekezést. A hegyközség Tiszaföldváron 1939. február 28-án, 26 Csépán pedig 1940-ben alakult meg. 2 " Tiszainoka esetében arra utaló dokumentumot találunk, hogy közigazgatási intézkedéssel történt a hegyközség létrehozása. 28 A növekvő szőlő- és gyümölcstermelés termékeinek feldolgozásában és értékesítésében a harmincas években számottevő szerepet játszottak a szövetkezetek. Az 1903-ban alakult tiszakürti Hangya Szövetkezet esetében egy 1946. február 12-én kelt helyi elöljárósági jelentés arra utal, hogy a háboní előtt egyebek között a község gazdáinak bortermését is értékesítette. 29 Az évtized során több új szövetkezet is létrejött a szőlő- és gyümölcságazatban. 1932-ben alakult meg Kunszentmártonban a Tiszazugi Bortermelők Pinceszövetkezete, 30 1941-ben pedig a Csépai Széíllősgazdák Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezete. 31 A borkészítés melléktermékének feldolgozására és értékesítésére 1937ben a Tokajhegyaljai Szőlléisgazdák Törkölyfőző Szövetkezete Csépán szeszfőzdét létesített. 32 Bor- és mustfelvásárlást folytatott a Tiszakürtön 1939-től méíködő, állami tulajdonban lévő, de — bérletként — a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetének kezelésébe adott pincészet, amely — Tiszakürt elöljáróságának 1946. február 12-i megállapítása szerint — „intervenció bor és must vásárlására van fenntartva".^ A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete tiszakürü gyümölcsfeldolgozó üzeme 1942-től méíkrjdött, célja volt „Tiszák/irt és vidéke gyümölcstermésének feldolgozása és értékesítése"? A A harmincas évek második felében mutatkozó fellendülés a negyvenes évek elejéig tartott. A háború alatt a termelés szétzilálódott. Szolnok megye tiszántúli része, így a Tiszazug is 1944 októberében hadszíntérré vált, de már az azt megelőző hónapok is súlyos nehézségeket okoztak a mezőgazdasági termelésben. A frontvonal közeledte, majd áthaladása következtében a betakarítás és az éíszi szántás-vetés csak hiányosan történhetett meg. Miként a mezőgazdaság más ágazatait, a szőlő- és gyümölcstermelést is jelentős háborús károk érték 1944—45-ben. A szőlőtermelés veszteségei eszközeiben kisebbek voltak, mint az egyéb — hadiszállításokban igénybe vehető felszerelésekkel jobban rendelkező — ágazatoké. A készletek viszont a front átvonulásakor erősen lecsökkentek. A két és félezer kat. h.-on szőlőt termelő tiszakürti gazdáknál 1945 januárjában mindössze 62 hl bort írtak össze. 35 A tiszakürti mintatelep 1944. évi termése „a háborít folyamán teljesen megsemmisült"}' 0 A hadműveletek következtében a szőlőtőkék egy része tönkrement vagy megsérült. Károkat szenvedtek a szőlészettel-borászattal foglalkozó szövetkezetek is. A községi elöljáróság jelentése szerint az 1944. október 8. óta nem 24 A két községben összesen 282 hallgató vett részt a tanfolyamokon. TOLNA Y Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtásának néhány sajátossága. Agrártörténeti Szemle, 1991/1—4., 102. o. 25 A Tiszaföldvárvidéki Gyümölcs és Zöldségtermelők Egyesülete. Az egyesület 1931. július 5-én alakult meg. GULYÁS Katalin: Egyletek, körök, egyesületek. In: Tiszaföldvár ... Tiszaföldvár, 2002, 225. o. 26 GULYÁS i. m. 226. o. 27 A Csépai Hegyközség alapítási idejére a bélyegzőjén szerepelő évszámból következtethetünk. SZML Csépai Hegyközség iratai 38/1948 28 „Tiszainoka községben a megtartott hegyközségi alakuló közgyűlésen a szőlőbirtokosok a hegyközséget nem alakították, meg"— írta a Tiszai Alsó Járás főszolgabírója az alispánnak 1939. augusztus 8-án — „kérem, hogy a hegyközséget hivatalból megalakítani szíveskedjék", SZML alispáni iratok 20.504/1939 29 SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 308/1946 30 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) Jász-Nagykun-Szolnok vm. Szövetkezeti felügyelősége 328/1947 31 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. Szövetkezeti felügyelősége 149/1948 32 SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 308/1946 33 Uo. 3.857/1948 és SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 308/1946 34 SZML Tiszakürt község közigazgatási iratai 308/1946 35 Uo. 78/1945 36 SZML Tiszakütti Hegyközség jegyzőkönyvei 1947. január 10.
