Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében
1. táblázat A Tiszai Alsó Járás szőlőterülete 1935-ben 14 Összterület (kat. h.) A szőlőterület Község Összterület (kat. h.) kat. h. az összterület %-ában Cibakháza 8.378 638 7,6 Csépa 4.905 686 14,0 • Kunszentmárton 22.758 42 0,0 Mesterszállás 7.824 3 0,0 Nagyrév 5.201 134 2,6 Szelevénv 7.825 238 3,0 Tiszaföldvár 22.110 s.r 3,8 Tiszainoka 4.564 72 1,6 Tiszakürt 10.118 2.435 24,1 Tiszasas 4.820 312 6,5 Tiszaug 4.351 31)0 6,9 Tiszai Alsó Járás 102.863 5.697 5,5 Szolnok megye 907.968 12.795 1,4 A szőlőágazathoz a Tiszazugban hagyományosan szorosan kapcsolódott a gyümölcstermelés. A kistájra jellemző volt a „kétszintes művelés", azaz gyümölcsfákat is ültettek a szőlő közé. 15 A XX. század első felében e téren bizonyos mértékű változás történt. Korábban „a fák pótlása és szaporítása mindig alkalomszerűen történt", a húszas-harmincas években viszont már „törekedtek a tőkesorban nevelni a fákat" és „egyre céltudatosabban kezdték kezelni" azokat. Egyes helyeken (például Csépán) a szőlő és a gyümölcsfa el is vált egymástól, így „létrejöttek az első gyümölcsösök. Tizekben uralkodó az alma-, barack- és szilvafa lett. ' nù A szakszerűbb gyümölcstermelés minőségjavulást eredményezett, de a fák mennyiségének csökkenésével is járt. 1 " 7 Csépán 1895-től 1929-ig 17.836-ról 10.495-re esett vissza a gyümölcsfák száma. 18 A két világháború közötti időszak jellemzője volt a vizsgált ágazatokban az árutermelés térhódítása is. Korábban inkább az a Cibakháza, Tiszakürt és Csépa esetében említett jelenség tekinthető általánosnak, hogy szőlő „a lakosoknak eladásra nem jutott, csak táplálkozásukat színesítették termékeikkel", a harmincas évektől viszont a szőlő és a bor lett „a táj huszadik szßzßdl legfőbb kiviteli cikke. "W A nagyobb szőlőterülettel rendelkező tiszazugi falvakban folyó számottevő árutermelés elsősorban must és bor formájában mutatkozott meg. A helyi gazdák biztosították településük ellátását ezekből a termékekből. Egy 1938. augusztus 16-án felvett jegyzéíkönyv szerint Tiszaföldvár elöljárósága megállapította, hogy a község italmérői bort más helyekről nem hoznak, „termelőktől veszik, sőt az italmérők nagy része bortermelő is". 2 " A bor mellett jövedelemforrássá vált a gyümölcs termelése is, a tiszaföldvári gazda például az almából is .pénzelt". 21 Az árutermelés fellendülésében több tényező is szerepet játszott. A harmincas években a csemegeszőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésének fontos ösztönzője volt a német felvevőpiac megnyitása a magyar agrártermékek előtt. 22 A települések számára a vasút megléte az értékesítési lehetőségek kihasználásánál komoly előnyt jelentett. „Sok gyümölcs kerül— Kecskeméten keresztül— a világpiacra. "— írták Tiszaföldvárról 1935-ben. 25 A piacképes áruk előállításában jelentős szerepe volt a szakképzésnek is. Már 1931-ben szerveztek gyümölcsápolási tanfolyamot Tiszaföldváron és Tiszakürtön. 24 A harmincas években a Tiszazugban is létre14 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. 166—167. o. 15 SZABÓ 1.— SZABÓ L. i. m. 82. o.; „...a gyümölcsfaállomány nagy része, kb. 80%-a a szőlő köbölt ran."; SZLANKÓ i. m. 103. o. 16 BOTKA 1976, i. m. 30. o. 17 „Főként a tökesorok közötti gyümölcsfákat igyekeztek kirágni. Eqpfl nemcsak több napfényt biztosítottak a szőlőnek, hanem egyben lehetőié tették az ekével való nyitást és »jodest« is. " BOTKA 1977, i. m. 213. o. 18 „Továbbra is a szilvafa százalékaránya maradt a legmagasabb, de a korábbi 4 3% helyett már csak 36%-ot ért el. Az eltelt időszak alatt jelentősen emelkedett a gyümölcsfaállományon belül a meggy- és a kajszibarack részaránya. A gyümölcsfák szinte minden udvaron és kertben is megtalálhatók voltak. " BOTKA 1977, i. m. 214. o. 19 SZABÓ I.—SZABÓ I.. i. ni. 82. és 84. o. 20 SZML Szolnok megye alispáni iratai 12.185/1939 21 BALÁZS Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldváron. Szolnok, 1970, 33. o. 22 Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. (Szerk.: NÓVÁK László), CEBA Kiadó, 1998, 351. o. 23 |ász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. (Szerk.: SCHEFTSIK Gvörgy), Pécs, 1935, 446. o.
