Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében

Szőlőszüret Cibakházán (Fotó: Szlankó István, 1961) (Forrás: TFM Adattár, Lts% 2770.) folytatódort. 1895 és 1935 között Tiszakürtön megháromszorozódott, Tiszaugon három és félszeresére, Csépán több mint kétszeresére emelkedett a szőlőterület nagysága, de Tiszaföldváron, Tiszasason, Cibakházán és Szelevénvben is mintegy másfélszeresére nőtt. Az 1895. évi 2617 kat. h.-dal szemben 1935-ben 5652 kat. h.-at foglalt el a szőlő a Tiszazugban, részesedése az összterületből 3,27%-ról 7,8%-ra emelkedett.

7 A szőlőtermelés bővülésében jelentős szerepe volt a húszas évek földbirtokpoliükai intézkedéseinek. A Nagyatádi-féle földosztás során a homokon fekvő, általuk nem használt, de szőlőtelepítésre alkalmas úgynevezett „rosszjoldeket" az uradalmak birtokosai kimérésre felajánlották. 1935-ig 4519 kat. h.-at osztottak ki 3179 igénylő között, 1,42 kat. h.-as átlaggal.

8 A húszas évek földreformja a parasztbirtokok számának nagyarányú emelkedését eredményezte, ami azonban nem jelentette azok gazdasági szerepének hasonló mértékű növekedését is. A törpebirtokok jelentósége helvi viszonylatban mégis nagyobb volt a hasonló nagybirtokos vidékekre jellemzőnél, ami elsődlegesen a szőlőés gyümölcstermelés térnyerésének következménye volt. Szőlőtermelést ugyanis a Tiszazugban elsősorban a parasztgazdaságok folytattak. Például Tiszaföldvár elöljáróságának 1938. augusztus 16-i jelentése szerint a község területén „1.500 bortermelő van, akiknek nagy része 1/2 és 1 hold szőlőterülettel bírnak "2 Tiszaföldváron és környékén a XX. század első felében elsősorban szántóföldi növénytermelés folyt, mellette a legelő és — helyi sajátosságként — több községben a szőlőtermelés játszott jelentős szerepet a gazdálkodásban. 1935ben Tiszakürt területének közel negyede volt szőlővel beültetve, de „Csépán is a szántófőid után a legnagyobb területet foglalta el a halárból".

w A szőlőtermelés fejléidését a terület növekedése mellett a termelés színvonalának emelkedése is jelezte a két világháború között, amint ezt Csépa esetében olvashatjuk." Ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a szőlő, illetve a bor a helyi termelőknek számottevő jövedelmi forrásává válhasson.

12 Tiszasas elöljáróságának szociális munkaterve (1946. szeptember 13-án) visszatekintőleg azt állapította meg, hogy a szőlő és gyümölcs „a múltban mindig" ... „legfőbb terménye" volt a lakosságnak, ugyanezt jelentették Csépáról is.

13 5 SZABÓ István— SZABÓ László: Rejtélyes Tiszazug. Jászkunság, 1989. május, 82. o.; Adatok Szolnok megye történetéből I. köt. (Szerk.: TÓTH Tibor), Szolnok, 1980, 127., 575. és 603. o.; Adatok Szolnok megye történetéből II. köt. (Szerk.: BOTKA János), Szolnok, 1989, 69., 221., 368., 456., 493., 584. és 678. o. 6 SZLANKÓ 1971, i. m. 101. o. 7 SZABÓ I.—SZABÓ L. i. m. 84. o. 8 SZABÓ I,—SZABÓ L. i. m. 83. o. 9 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: SZML) Szolnok megye alispáni iratai 12.185/1939 10 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Budapest, 1936, 166—167. o;. BOTKA János: Egy tiszazugi falu, Csépa története. Szolnok, 1977, 211. o. 11 „Mindjobban tökéletesítették a metszést (több csapot hagylak), fokozottabb figyelemmel végezték a permetezést és trágyázást. Mindez kedvezel hatással volt a terméshozam alakulására. " BOTKA 1977, i. m. 213. o. 12 SZABÓ I.— SZABÓ L. i. m. 84. o. 13 SZML- Tiszai Alsó Járás főjegyzőjének iratai 2.802/1946