Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Gy. Fekete István: Hadműveletek Tiszaföldvár térségében 1944 őszén

Ezen a napon a Tisza középső szakaszán bekapcsolódott a harcokba az 1. román hadsereg (4. és 7. hadtest) is. A hadműveletek első időszakának végére a támadók elfoglalták az Abádszalók— Kisújszállás— Túrkcve— Rákócziújfalu— Cserkeszőlőtől délre eső területeket. Várkony és Vezseny térségében átkeltek a Tiszán és hídfőt

5 létesítettek a túlparton. A német—magyar csapatok főleg Kisújszállás, Mezőtúr (Dévaványa), Karcag és Kunszentmárton térségében, valamint Szolnoktól délre, a Tisza vonalában (Té>szeg—Várkony) fejtettek ki jelentősebb ellenállást. A szovjet erők a magyarországi hadműveletek első négy napján 8 ezer német—magyar foglyot ejtettek.

6 Tiszaföldváron október első napjaiban már hallani lehetett az ágyúk dörgését. Október 6-án a községházán munkaszüneti nap volt. A főjegyzőt telefonon értesítették arról, hogy a szovjetek közelednek a Tisza vonalához. Az ágyúzás hangjára és az értesítés hatására (s minden bizonnyal a hivatalos propaganda régóta tartó riogatása miatt is) nemcsak a lakosok, hanem a helyi elöljáróság tagjai közül is többen elmenekültek a faluból (ekkor még falu volt ez a település)." A németek október 8-án elhagyták Tiszaföldvárt, „búcsúzásképpen" a kompot felrobbantották. Délután két óra körül a vasútállomás környékén már felbukkantak az első szovjet előőrsök. A község képviseletében Karai László és Pintér Ferenc fehér zászlóval fogadta őket. A katonák átvonultak a községen és kimentek a Tisza-partra. Itt a folyón való átkelés lehetőségét vizsgálták meg, s vélhetően nem tartották alkalmasnak a területet hídfő kiépítésére, mert a szemrevételezés után továbbálltak. A Tiszán való átkeléshez minden bizonnyal Szolnokhoz közelebbi térséget kerestek, ezért a választás végül Várkonyra és Vezsenyre esett.

8 A szovjet előőrsöket október 11-e után a 2. román hadosztálykatonái követték, később is többnyire román alakulatok tevékenykedtek a Tiszazugban. A Tiszaföldvár és környékén folyó harcok második szakasza október 12. és 22. között Ezekben a napokban a debreceni irány megerősítése érdekében a szovjetek meggyengítették a megyében harcoló erőiket. Ugyanekkor a német vezetés a szolnoki hídfőből egy páncélosokkal végrehajtott ellentámadást készített eléi Törökszentmiklós, Kisújszállás és Rákóczifalva—Mezőtúr irányába. 3. ábra. A megye területén állomásozó szovjet alakulatok 1944. október 12-én

9 2. Ukrán Front 53. szovjet hds 49. löv hdt (Tyerentyev vó'rgy) 27. gá löv hdt (Alehin vó'rgy) 57. löv hdt (Osztasenkó vőrgy) 1. román hds (Mäcici hdstbnk) 4. gyal hdt (Tudose tbnk) 2. gyal hdt (Stänescu tbnk) 5 A támadás megindításához, kibontakoztatásához kedvező — többnyire földrajzi — feltételekkel rendelkező térség, tetepszakasz, ezért annak birtokbavételéhez és megtartásához fontos katonai érdekek fűződnek. () SZÁVA Péter (szerk.): Magyarország felszabadítása. Zrínyi Katonai Kiadó—Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1980, 117—119. o. 7 SZIKSZAI Mihály. Tiszaföldvár története (1876— 1993). In: Tiszaföldvár ... 2002, 92. o. 8 SZIKSZAI i. m. 92. o. 9 Hazánk felszabadulása. 1944—45. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1970, 40. o.; LIPPAI Péter: Királytigrisek Magyarországon. Haditechnika 2001/3.