Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Gyevnár László: A tiszaföldvári polgári fiú- és leányiskola megalakulása és helytörténeti összefüggései

szpfóldvári Hírlap", mint független politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hedlap. Főszerkesztője Kövér János országgyűlési képviselő; szerkesztője és kiadója a már említett György József lett.

2 A földvári kulturális életben kulcspozíciót betöltő György József az erdélyi Gyergyószentmiklóson született 1893-ban. 1909ben segédként állt munkába Petrozsényben, majd Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott, Debrecenben, Budapesten és Hajdúböszörményben dolgozott. 1919-től önálló könyvkereskedő lett Tiszaföldváron. 1923-ban könyv-, papír-, írószer-, dohány- és szivaráruda üzlete működött, a két utóbbira úgynevezett „magyar királyi kizárólagos" engedéllyel rendelkezett. A széles látókörű, jól alkalmazkodó fiatalember nemcsak az üzleti életben volt sikeres. 1927ben nyomdát alapított a településen, amely kezdetben mindössze egy segéddel és egy tanonccal dolgozott. 1929-től már „villanyerőre berendezett" nyomdával és könyvkötészettel rendelkezett. György József Tiszaföldvár művelődéstörténetének meghatározó egyénisége lett, nagyrészt köréje csoportosult a településért tenni akaró emberek közössége. Tiszaföldvár fejlődéséhez ebben az időszakban a politika is nagyban hozzájárult. A települést 1876-ban a kunszentmártoni országgyűlési körzetbe osztották, amit aztán 1922-ben módosítottak. Tiszavárkony, Nagyrév, Tiszainoka, Rákóczifalva, Cibakháza és Vezseny községekből jött létre az új választókerület, melynek Tiszaföldvár lett a központja.

3 1922-től a község az országos jelentőségű „fellendülésiprogramok'-ba is bekapcsolódott. Ebben nagy segítséget nyújtott ErődyHarrach Tihamér (1885—?), aki 1922-től tizenhét éven keresztül képviselte a Tiszazug népének érdekeit. Erődy Fiúméban született, egyetemi tanulmányait Budapesten, I Ieidelbergben és Berlinben végezte. Bírói és ügyvédi tevékenységet folytatott, utóbb a börtönügy elismert európai szakértőjének számított. Választókerületében számos gazdasági társulásban és kulturális szervezetben játszott kiemelkedő szerepet. A köztudatban még ma, több évtizeddel a halála után is élénken él emberbaráti segítőkészsége. Személyisége óriási hatással volt a korabeli közéletre. Erődy-Harrach 'Tihamér országgyűlési képviselő és kormányfőtanácsos (Forrás: Tiszazugi Földrajzi A lüzeum Adattára, Lis?. 89.11.1.) Tiszaföldvár gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése mellett a polgári iskola megalakulásának országos összetevői is voltak. A „trianoni országvesztés" nyomán gróf Klebelsberg Kunó (1875—1932) kultuszminiszter nagyszabású, országos iskolaprogramot hirdetett meg. Ennek keretében állami támogatással 1926 és 1930 között 5 ezer elemi iskola épült, ezek közül JászNagykun-Szolnok megyében 284.

4 Tiszaföldváron ebben az ideiben állami segítséggel kéttantermes, tanítói lakással ellátott új népiskolák létesültek, továbbá három külterületi iskola bővült ki egy-egy tanteremmel, illetve egyéb helyiségekkel. Ezek után joggal merült fel az igény, hogy a települést a vonzáskörzet oktatási központjává tegyék egy új típusú, középszintűnek tekinthető iskolatípus meghonosításával. 2 SCHEFTSIK Gy: jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935, 121 — 130. o.; DÁLNOKY KOVÁCS Jenő: A Magyar Ipar Almanachja. Budapest, 1929, 449. o. 3 KELEMEN Éva—SZLANKÓ István—PATO Mária (szerk.): Tiszaföldvár. Fejezetek a város történetéből. Tiszaföldvár, 2002, 87. o. 4 Magyarország 1920—30. És mégis élünk. A Budapesti Hirlap Ajándék Albuma. 113. o.