Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Gyevnár László: A tiszaföldvári polgári fiú- és leányiskola megalakulása és helytörténeti összefüggései
Tiszaföldvár 1926 tavaszán — a polgári iskola születése Az iskola alapításával kapcsolatban megmaradt kevés számú dokumentum és feldolgozás közül talán a legfontosabb az az iskolai értesítő, amely az 1926—27-es tanév elvégzett munkáját ismerteti. E 23 oldalas kis füzetet Domokos Sándor, a polgári iskola igazgatója írta és szerkesztette. Domokos Sándor Erdély szívében, Nagyenyeden született 1892-ben. Tanulmányait is itt, a híres kollégium falai között végezte, majd Budapesten a polgári iskolai képző növendéke lett. Tanári pályafutását szülővárosában, a nagyenyedi Református Tanítóképzőben kezdte. Itt volt helyettes tanár 1919-ig, majd Szentesre került. A következő adatok szerint már 1926-ban Tiszaföldváron találjuk. 5 Gróf Klebeisberg Kunó kultuszminiszter megbízására ő vetette meg a helyi polgári iskola alapjait. Egyéb források alapján tudunk arról, hogy 7 1926 tavaszán a helybéli ipartestület székházában egy „bizalmas kis társaság" elmélkedett a szellemi felemelkedés földvári lehetőségeiről. A jelenlévők közül felszólalt Erődy-Harrach Tihamér kerületi képviselő is. Elmondta, nagyon hiányzik e tízezer lakosú nagyközségnek egy olyan középfokú iskola, amely az általános műveltség mellett a gyakorlati életre is felkészíti a fiatalokat. Ilyen iskolatípus csak egy van — mutatott rá a parlamenti képviselő — mégpedig a polgári iskola. A fejlődés iránt fogékony vezetőség átérezte a feladat jelentőségét és fontosságát. Nem kis lelkesedéssel írta Domokos Sándor, hogy az ügyet Tiszaföldvár nagy patrónusa, a képviselő úr vette kézbe. A felterjesztést követően 1926 áprilisában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is pártolólag nyilatkozott, és megbízást adott Kósa Vincze elemi iskolai igazgatónak, hogy a Magyar Királyi Állami Fiú és Leány Polgári Iskolát szervezze meg a településen. Kósa azonban megromlott egészségi állapota miatt nem tudta e komoly feladatot elvállalni, ezért a miniszter 1926. augusztus 19-én Domokos Sándort bízta meg a polgári iskola megszervezésével. 6 E nagy munkában Domokos segítségére volt még többek között Csontos Kálmán 7 , Dulovitcs Antal, Nagy Zsigmond és maga Erődy-Harrach. A tanintézet felállítását jelentősen elősegítette az ezzel egy időben elkészült polgári iskolai törvény tervezet, ami hamarosan törvényerőre emelkedett. Ez minden Tisza földvárhoz hasonló 10 ezer lakosú nagyközséget, illetve járási székhelyet polgári iskola felállítására kötelezett. A szakminiszter ritka bizalmával tüntette ki Tiszaföldvárt; amit az is igazol, hogy minden előzetes tárgyalás A Tis%afóldvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Feányiskola 1926—27. iskolaévi értesítőjének címlapja (Forrás: TFM Adattára, Ltsz 85.21.1.) 5 WENCZEL István: Jász-Nagykun-Szolnok megye Trianon után. Budapest, 1930, 223. o. 6 A Tiszaföldvári M. Kir. Állami Polgári Fiú- és Leányiskola 1926—27. iskolai évi értesítője. I. évf. Közli: Domokos Sándor igazgató. Szolnok, 1927. Tiszazugi Földrajzi Múzeum Adattára, Ltsz. 85. 21.1. Csontos Kálmán 1885-ben született Túrkevén. Hódmezővásárhelyen érettségizett, majd 1908-ban jegyzői tanfolyamon oklevelet szerzett Debtecenben. Pályafutását Tiszaföldváron kezdte 1908-ban segédjegyzőként. 1908 után több helyen teljesített jegyzői szolgálatot környékünkön, majd 1919-ben helyettes jegyző lett Kenderesen. Tiszaföldvárra 1920-ban érkezett, ahol a község elöljárói egyhangúlag megválasztották főjegyzőnek.
