Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Egy régió perifériáján — A Tiszazug megjelenése az Észak-alföldi régió területfejlesztési dokumentumaiban
A Tiszazuggal nagyjából azonos kunszentmártoni kistérség a régión és a megyén belül is a közepesen intenzíven jelenlévő térségek közé tartozik. A megyében hasonló gyakorisággal a jászberényi kistérség szerepel, míg a törökszentmiklósi és a karcagi ritkábban."' Jász-Nagykun-Szolnok megye területi szereplői sokszor arról panaszkodnak, hog}' a megye alárendelt, örök harmadik a másik két társmegye mögött. Ezt a vélekedést erősíd meg az is, ha az összesített megyenév-előfordulásokat tekintjük át. Jász-Nagykun-Szolnok jelentősen lemaradt még a második helyezett Hajdú-Bihar megye mögött is. Konklúziók A regionális dokumentumok elemzéséből levonhatjuk a megfelelő következtetéseket. 1. Megyei szinten Jász-Nagykun-Szolnok alulreprezentált, tehát periferikus a másik két megyéhez képest. 2. A kistérségek közül a kunszentmártoni a megyei és a regionáüs összehasonHtások szerint is a középmezőnyben helyezkedik el, tehát nem nevezhető alulreprezentáltnak. 3. A Tiszazug települései között nagyok az egyenlőtlenségek a dokumentumokban való szereplés szerint is. 4. Kunszentmárton a dokumentumokban is a térség központjának megfelelő helyen szerepel. 5. Kirívóan alulreprezentált a lakosságszámhoz képest Tiszaföldvár, Cibakháza és Öcsöd. Véleményünk szerint a térség egységesebb, összehangolt megjelenítése a regionáüs dokumentumokban egyik fontos feltétele a jövendő fejlesztések megalapozásának. A programok összeálütását azonban csak úgy befolyásolhatja a térség, ha összefogva egységes kistérségként lép fel érdekei védelmében. A kistérségi egyeztetések feladata lehet a települési önkormányzatok közötti érdekellentétek csillapítása, megoldása, ami alapfeltétele a kifelé sugárzott egységes térségi kép kialakításának. Egy eredményes kistérségi lobbi a megyét kikerülve közvetlenül a régióval, mint partnerrel kommunikálva az egyre inkább régiós szinten leosztott fejlesztési támogatások nagyobb arányú megszerzésére kaphat lehetőséget a jövőben. Irodalom HORVÁTH Gyula: A régiók szerepe az európai integrációban. Beszélő 2002.02. http://beszelo.c3.hu/archivum/index.htm KOVÁCS Tibor: A régióalkotás kérdései, problémái és jelenlegi állása Magyarországon. In: Süli-Zakar István: (szerk.) (2003): A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus, Budapest—Pécs, 139—159. o. Paasi, ANSSI: The institutionalization of regions: theory and comparative case studies, joensuu SÜLI-ZAKAR István: A régiók Európában és Magyarországon. Debreceni Szemle, VII. évf. 3. sz. 355—370. o. Felhasznált programozási dokumentumok. Észak Alföldi Regionális Fejlesztési tigynökség Irattára Az Észak-alföldi Régió Közlekedésfejlesztési Programja. 2000. dec. TETTHEFY Mérnöki és Szolgáltató Kft., Budapest Az Észak-alföldi Régió Terület- és Vidékfejlesztési Intézményfejlesztési Operatív Programja. 2000. nov. MTA RKK, Szolnok Az Észak-alföldi Régió Humánerőforrás-fejlesztési Terve. 2000. dec. Debreceni Egyetem Közg. Kar Marketing és Menedzsment Tansz. Az Észak-alföldi Régió Vállalkozásfejlesztési Stratégiai Programja. 2000. dec. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. Egészségügyi átalakítás az Észak-Alföld régióban 2001. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Az Észak-alföldi régió Regionális Innovációs Stratégiája. 2001. nov. Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Az Észak-Alföldi Régió Fejlesztési Terve: Helyzetfeltárás, koncepció, stratégia, operatív program. 2002. okt. Excellence Rt., Budapest Az Észak-alföldi Régió Környezetvédelmi Programja. 2003. márc. M+D Kft., Debrecen Az Észak-alföldi-Régió Regionális Akcióterve. 2004. feb. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 5 A legújabb kistérségi beosztás szerint Mezőtúr és a környező települések önálló kistérséget képeznek. Mivel azonban a megvizsgált dokumentumok nagyobb része az átszervezés előtt készült, a korábbi kistérségi beosztást használtuk.
