Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Vaday Andrea: Emailos fibulák a Tiszaföldvár-Téglagyár szarmata lelőhelyén

TISZA VILÁG I. Emailos fibulák a Tiszaföldvár—téglagyár szarmata lelőhelyén* Dr. Vaday Andrea** Cloisonné brooches in the Sarmatian site of Tiszaföldvár — brick-yard — The present short study shows the cloisonné brooches in the Sarmatian cemetery of Tiszaföldvár — brick-yard. The archaeological works were carried out as a rescue excavation from 1976for ten years. The site is located in the inner part of today's Tiszaföldvár. The Cloisonné brooches of the Sarmatian cemetery are of various types. They are characteristic examples of the commercial exchange between the Woman Empire and the Sarmatian Barbaricum in the 2'"

1 century A.D. Tiszaföldvár sites are near both the south

—north road along the Tisza and the crossing place on the Tisza during the Woman period. 1951-ben Tiszaföldváron a téglagyár agyagbányát nyitott. Három évvel később, a bányamunkák során régészeti leletek kerültek elő. Ekkor értesítették a szolnoki Damjanich János Múzeumot, ahonnan Szabó János Győző szállt ki helyszíni szemlére, aki megállapította, hogy a bányafalban gödör- és sírfoltok látszanak. Négy sír anyagát vitte be a szolnoki múzeumba.

1 Véleménye szerint a lelőhely már megsemmisült, így nem került sor a továbbiakban leletmentésre. Ezután hosszú ideig régészeti megfigyelés nélkül pusztult a lelőhelv, mígnem pár értékes lelet ismét bekerült a téglagyárból a Damjanich János Múzeumba Szlankó Istvánnak, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum egykori igazgatójának közvetítésével. 1976ban — a bejelentést követően — helyszíni szemlére került sor.

2 A szemle során jól látszott, hogy a bányarézsű nyugati részén, a magasabban fekvő partrészen — a régi, hosszabb idő óta felhagyott, gazzal benőtt bánya

5 rézsűjében és mellette, a művelt bánya rézsűjében, több mint 200 méter hosszan — több helyen objektumok elszíneződése látszott. Ezek arra utaltak, hogy Szabó János Győző korábbi megállapításával ellentétben, mind a telep, mind a temető továbbfolytatódik északi irányba. Sajnálatos módon nem volt semmiféle adat arról, hogy az 1951 óta eltelt negyedszáz év alatt mennyi temető és telepobjektum semmisült meg.

4 A leletmentés 1976-ban kezdődött meg és 19S6-ig tartott folyamatosan minden évben.

5 A leletmentésekre fordított összeg nem tette lehetővé, hogy a lelőhelyen szisztematikusan, szakmai szempontok szerint kialakított ütemterv alapján lehessen dolgozni.

6 A téglagyár agyagbányájában évek hosszú során át a mozgásban lévő bányagépek alatt dolgoztunk, a bánya vezetésének szüntelen rosszallása mellett. Majd kis idővel előnyt szerezve a gépi munka előtt, már nyugodtabb körülmények között folytathattuk tovább a feltárást. Az ásatás kényszerű szünetében Gyev* A feldolgozás az OTKA T 042541. sz. pályázatának támogatásával készült. ** Régész, tudományos főmunkatárs, MTA Régészeti Intézet, 1014 Budapest, Úri utca 49. E-mail: vaday@archco.mta.hu 1 VADAY 1989, 272-271, Kat. 318. 2 A szemlét a már azóta elhunyt Stanczik Ilona és a szerző végezte. 3 A téglagyárban már nem tudták, hog)' mióta nem művelik ezt a bányarészt. így nem lehetett azonosítani, hog}- hol találta Szabó J. Győző a fentebb említett sírokat, illetve ez volt-e az a régi bányarész, amelyben észlelte az objektumokat. Szarmata temetőjelenségek nem voltak sem a partfalban, sem később a feltárás során, ebből következően nem valószínű, hogv a sírok itt kerültek elő. 4 Ebből az időszakból régészeti anyag sem a Damjanich János Múzeumba, sem a Tiszazugi Földrajzi Múzeumba nem került be. 5 A leletmentés költségét részben a szolnoki Damjanich ]ános Múzeum, részben az MTA Régészeti Intézete, részben a Magyar Nemzeti Múzeum fedezte. A több helyről kapott csekély anyagi támogatás sem volt elég az ásatás folytatására, így 1986-ban be kellett fejezni a feltárást. Később egy-egy alkalommal a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai helyszíneltek, de kisebb, pár napos leletmentésre kerülhetett csak sor. 6 Csak az utóbbi évtizedek nagy beruházásait megelőző feltárások anyagi fedezete teszi lehetővé a lelőhelyek jól dokumentált, rövid idő alatt végezhető feltárásait.