Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Érdtől a Taroko-szurdokig (Mező Szilveszter)
Kovács András Donát a Grand Kanyon természeti viszonyait és néhány kultúrtörténeti érdekességét mutatja be, miközben tanulmányában nagy hangsúlyt fektet azokra az antropogén hatásokra, amelyek jelentcis részben megváltoztatták a régió ökoszisztémáját. Dávid Lóránt, Kangúr Tibor és Listár Dániel közös cikke Izlandot — ahogyan a szerzők írják „a jeges tűzhányók országát"— tárja az olvasók elé, szerkezetében a földrajzi tankönyvekhez hasonló módon, miközben a sziget egyetlen lényeges vonatkozásának bemutatásáról sem feledkeznek meg (természeti és társadalmi adottságok, történelem és a gazdaság). Dr. Fa z ekas István 3 Érdtől a Taroko-szurdokig Dr. Kubassek János: Tájfunok Tajvan földjén Medicina-Panoráma, Budapest, 2003. 336 o. A közelmúltban hivatalosan is felavatták a „Taipei 101 Tower" névre keresztelt felhőkarcolót, mely 508 méteres magasságával jelenleg Földünk legmagasabb épülete. A százegy emeletes, stilizált bambuszszárra emlékeztető acélkolosszus — több mint 50 métert verve a korábbi csúcstartó, a maláj fővárosban emelkedő Petronas-ikertoronyra — egycsapásra a modern, 21. századi Ázsia jelképe lett. A büszke irodaház égbe tőréi felkiáltójelként hirdeti: Tajvan gazdasági fejlődése új lendületet vett, s az ország változatianul helyet követel magának a világ vezető nemzeteinek szűk táborában. Ebbe a szédületes iramban modernizálódó, ám a hagyományaihoz mégis makacsul ragaszkodó távolkeleti szigetországba kalauzolja el olvasóit legújabb könyvében Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. Azok számára, akik ismerik a szerző szakírói munkásságát, csöppet sem számít meglepetésnek az a gondos alaposság, amely a mostani, Tajvanról szóló kötetét is jellemzi. A vaskos, színes fotókkal, látványos térképekkel és archív fényképfelvételekkel gazdagon illusztrált könyv átfogó, teljességre törekvő képet kíván nyújtani erről a hozzávetőleg Dunántúl nagyságú földdarabról. Igen hasznos és célszerű eleme a műnek a kötet végén elhelyezett statisztikai összefoglak), amely a legfontosabb természetföldrajzi adatok mellett a tajvani társadalom és gazdaság meghatározó mutatóiról közöl tömör és tényszerű felsorolást. A Medicina Kiadó Panoráma Szerkesztősége gondozásában megjelent kötet komoly hiányosságot pótol, hiszen korábban egyetlen olyan magyar nyelvű mű sem látott még napvilágot, amelynek szerzője Tajvan szigetét helyezte vizsgálatainak fókuszpontjába. Ez részint a hatalmas, légvonalban is több mint 10 ezer kilométeres távolsággal magyarázható, másrészt — s talán ez a lényegesebb — a politikai viszonyok sokáig nem tették azt lehetővé, hogy valaki a szociaüsta Magyarországról Kína „szakadár tartományába" utazzék. Ilyen rajta kívül álló tényezők akadályozták meg többek között a feledheteden emlékű Balázs Dénest is abbéli elhatározásában, hogy világjáró bakancsait e távok sziget felé irányítsa. Ami a neves karsztkutatónak nem adatott meg, mélté) követője, Kubassek János számára — az időközben bekövetkezett jelentős világpolitikai változások nyomán — már elérhetővé vált. A Föld több mint nyolcvan független államában megfordult szerző hivatalos meghívásra érkezett Taipeibe, a 22 milliós ország hárommilliós fővárosába. Innen, a sziget északi csücskéből kiindulva tett aztán rövidebb-hosszabb túrákat a természeti és kulturális értékekben egyaránt rendkívül gazdag szárazulat különbőzéi területeire. Tereptanulmányai során felkereste a dohánylevél alakú ország legérdekesebb nemzeti parkjait, ahol magasan képzett szakemberek útmutatásai alapján elismerésre méltó módon óvják a természeti örökség ritka kincseit. És Tajvanon bizony van mit védeni! A sziget háborítatlan erdőségeiben, nehezen megközelíthető völgyrendszereiben még több tucat olyan növény- és állatfaj honos, amelyek sehol máshol nem fordulnak elé) bolygónkon. Nem kevésbé érdekesek a tajvani természet élettelen szépségei. Valaha heves vulkáni tevékenység színtere volt a sziget földje. Az ősi tűzhányók ugyan már réges-rég elnémultak, a félelmetes jelenség erősen megfakult emlékei azonban mind a mai napig tetten érhetők a területet járva. Leginkább a fcívárostcil északra fekvő Yangmingshan Nemzeti Park sejtelmesen füstölgő szolfatárái, kísértetiesen sistergé) iszapfortyogói, valamint a quantzelingi sziklafalból előtörő lángoló források közelében érzékelhető a föld mélyében kavargó pókok erők ténykedése, melyek nyomán voltaképpen maga a sziget is kiemelkedett egykor a tengervíz sós habjaiból. A magas, helyenként még a 4 ezer méteres magasságot is megközektő Jáde-hegység vadregényes tájai, porló vízesései méltán bűvökk el az ide érkező nagyszámú turistát. Sokakhoz hasonlóan a szerző is felkapaszkodott a sebes sodrású Liwu-folyó festői szépségű szurdokvölgyébe, mely a Taroko Nemzeti Park világviszonylatban is egyedülákónak számító földtani érdekessége. A meredek, szinte függőleges sziklafalak oldalában alagutakkal teletűzdelt keskeny autóút kanyarog, a mérnöki csúcsteljesítmény egyik ékes példájaként. Ám még a legfejlettebb technológiával megépített ultramodern létesítmények is komoly veszélybe kerülhetnek, ha éppenséggel egy különösen heves trópusi vihar látogat a szigetre. Márpedig Tajvan a tájfunok földje! Nem véleden, hogy könyve címében maga 3 Egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és .Környezetföldrajzi Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. E-mail: ifazekas@delfin.klte.hu
