Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Bellon Tibor: A Tisza néprajza (Benedek Csaba) - Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája (Fazekas István)
TISZA VILÁG I. csolása. Érezhetően nem volt ez másként e kiadvány esetében sem, bár alapjaiban könnyítette a szerkesztők dolgát, hogy a kötet szerzői olyan okleveles geográfusok és földrajztanárok, akik kellő szakmai ismeretek birtokában, megfelelő háttértudással és felkészültséggel járják a világot, és vetik papírra tapasztalataikat. Némely cikk szerzője a tudományos szakcikkek tömörségével és precizitásával, míg mások az ismeretterjesztő műfaj olvasmányosságával fogalmazzák meg gondolataikat. Némely munka inkább a hajdani nagy geográfusok klasszikus tájleírásaihoz (esetenként útleírásaihoz) hasonló módon dolgoz fel egy területet, míg mások inkább csak egy-egy tájökológiai-tájhasználati problémára fókuszáltak. Szerencsésnek tartottam volna azt, ha valamennyi cikkben hasonló súllyal tárgyalták volna a szerzők — a kiadvány alcímének megfelelően — a tájhasználati problémákat. Kívánatos lett volna az is, ha a tanulmányok mindegyike a vizekkel, vizes élőhelyekkel, vízpartokkal kapcsolatos tájökológiai problémát járt volna körül, valamint ilyen területek tájtörténetét, tájhasználat-változását mutatta volna be, ahogy egyébként a cikkek többsége tette ezt. Ez ugyanis jobban segítette volna azt az előszciban is megfogalmazott — és nyilvánvalóan a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot, mint a Tisza-völgy tájfejlődésének és hagyományos ártéri területhasználatának feldolgozását végző intézményt is vezérlő — célt, hogy eltérő tájak hasonló problémáinak bemutatásával tanulhassunk mások sikereiből vagy kudarcaiból. Felteden dicséret illeti valamennyi szerzőt a rendkívül alapos és széleskörű (földrajzi, ökokigiai, történelmi, kultúrtörténeti) szakirodalmi feldolgozásaikért, melyeket megfelelő arányban ötvöztek az útjaik során szerzett saját tapasztalataikkal, élményeikkel. A bőséges mennyiségéi illusztráció jól kapcsokidik a szöveghez. Külön ki kell emelnünk az olvasót nagyban segítő — döntően a szerzők saját szerkesztésű — remek térképvázlatait, tömbszelvényeit. Az illusztrációk formai kivitelezése gondos, bár némely fekete-fehér fotó minősége nem kimondottan szép, ám a képmelléklet — ugyancsak a szerzők által készített — gyönyörű színes fotói bőségesen kárpótolják ezért az olvasót. A kiadvány első tanulmányában Nóvák Tibor József rendkívül tartalmas leírást ad a Német-síkság II un te és Ems folvók által határolt területéről. A szerzéí részletesen bemutatja a terület három tájtípusát (geest, lápvidék és a Watt-tenger partvidéke), az azokat kialakító táj formáló tényezőket és a XVIII. századi lecsapolásokat megekizc) területhasználatot. Rövid történelmi áttekintést követően az olvasó bepillantást nyerhet a terület szász és fríz nyelvi sajátosságaiba és teakultúrájába. Szabó Gergely a Lipari-szigetek két aktív vulkánjára a Vulcanóra és a Strombolira kalauzolja el az olvasót, miközben megismertet a szigetek kialakulásával, történelmével és földrajzával. Fekete István — mint nyitott szemmel járó, széles érdeklődésű utazó — cikkeiben a táji vízháztartást tekintve két teljesen eltérő adottságű terület tájhaszBOLYGÓNK SZÍNEVÁLTOZÁSA Ember és természet megbomlott harmóniája Összeállította és szerkesztene FEKETE ISTVÁN - MÉZÖ SZILVESZTER nálati problémáit mutatja be. Az első cikk az izraek Negev-sivatagban egykor virágzó nabateus települések gazdaságának alapjait kutatva bemutatja azt a nagyarányú környezet-átalakító tevékenységet (öntözőrendszerek, teraszok kialakítása), melyet a táj termővé tétele érdekében az ókorban folytattak az itt élők, és amely megismerésén és feltámasztásán munkálkodnak napjainkban az izraeli kutatók. A második tanulmány a földrajzilag még távolibb Kambodzsa folyóvizekhez kötődő jelenlegi és egykori jellemző tájhasználatát ismerteti. Különösen érdekes — és a Tisza fenntartható ártéri területhasználatával foglalkozó kutatók számára tanulságos — a Tonle Sap rendszerhez kötődő hagyományos haszonvételek bemutatása. Mező Szilveszter, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum megbízott igazgatója a kiadványban — szerkesztőtársához hasonlóan — ugyancsak két cikket jegyez. Az első tanulmányában négy nagytájat (Margarita-sziget, Cumanái-hegyvidék karsztja, Guayanai-hegyvidék ősi kőzetekből álló tepui világa, Méridai-Kordillerák) mutat be Venezuelában. A tájalkotó tényezők mindegyikét — a geológiai adottságoktól a növényzetig, továbbá a terület fontosabb történelmi eseményeit, kutatástörténetét — imponáló alapossággal és a szakirodalom meggycízéí ismeretével tárja az olvasó elé. A második tanulmánya a Tiszazug egykori nagy kiterjedésű, míg jelenleg jobbára maradványfoltokban létező vízivilágát mutatja be. A terület kialakulásának történetétcíl a hagyományos ártéri tájhasználatig igen jó tájökológiai áttekintést ad a szerző a Tiszazugról.
