Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A tiszaföldvári járás szőlő-és gyümölcstermelése a XX. század első felében
A tiszaföldvár—homoki szplővidék látképe, a kép előterében cefretároló medencék láthatók (Fotó: Szlankó István) (Forrás: TFM Adattár, Ltsz 3622 d A hegyközségek és szövetkezetek szőlészetiborászati tevékenysége mellett a szőlőgazdaságok helyzetének javítását egyéb kezdeményezésekkel is igyekeztek segíteni. 1947. augusztus 15-én a Tiszazug területén működő 50-es világnézed körzet vezetője a Földművelésügyi Minisztériumnál a szőlészeti-borászati oktatás kiépítését kezdeményezte népi kollégiumi keretek között. Az iskola helyéül a tiszaugi Radványi-kastélyt javasolta. A kezdeményezést a debreceni kerületi szőlészeti-borászati felügyelő is indokoltnak tartotta. 78 Bár mindenütt „örömmel és lelkesedéssel fogadták és legmesszebb menő támogatásukról biztosították a nemes tervet", valószínűleg megvalósítatlan maradt, további sorsáról nincs adatunk. Az erőfeszítések ellenére a háború utáni első években a szőlőtermelés helyzete nehéz volt. Kedvezőtlenek voltak a közgazdasági feltételek, mindenekelőtt az ipari eredetű eszközök, növényvédő szerek beszerzési lehetőségei. így a szőlőkultúra fejlesztésére nem volt mód, legfeljebb a már korábban elért szint ismételt elérése és fenntartása lehetett cél. A termelés technikája, a művelés módja a régi maradt. A kedvezőtlen közgazdasági körülmények mellett természeti csapások is sűjtották a szőlősgazdákat. Ezek közül a legnagyobb az 1946. május közepén bekövetkezett jégverés volt. A kárt felmérő egykori jelentések szerint Tiszasason az összes szőlő elpusztult, Csépán a község szőlőterületét „csaknem teljesen tönkretette a jégverés". Tiszaugon az összes szőlő és gyümölcs áldozatul esett és Tiszakürt határának egy részét is érintette a heves jégeső. 79 A Tiszakürti Hegyközség 1947. január 16-i jegyzőkönyve szerint a községben 1946-ban „a termést a jég elverte"P Tiszaföldváron 40%-os volt a jégkár. 81 1946-ban a jégverés által sújtott községekben egyáltalán nem, vagy csak alig volt termés. Tiszaugon és Tiszasason nem volt mit szüretelni. Csépáról felemás hírek érkeztek: az egyik jelentés azt állapította meg, hogy bortermés nincs, a másik viszont azt, hogy 7 van, mégpedig 50—150 liter/kat. h. 82 A kárt nem szenvedett községekben a bortermés mennyiségileg közepesen alakult, a minőség jó volt. 83 Az 1946. szeptemberi községi szociális munkatervek információi szerint Cibakházán a szőlő- és gyümölcstermés jó közepes, Nagyréven az utóbbi 10 év átlagának 75%-a. 84 Tiszaföldvár esetében az alacsony terméshozam ismétlődött, mert már az 1945. november 8-i szőlőgazdasági kérdéiív is kis mennyiségről és jó minőségről adott számot. 85 Az 1947. év terméseredményeiről nincsenek adataink, de a kerületi szövetkezeti főfelügyelő 1947. október 22-i jelentésének megjegyzése szerint „drága volt a gyümölcs ezen a vidéken"^ Ez arra enged következtetni, hogy 7 nem lehettek magas 77 MOL Jász-Nagykun-Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőségi iratai 298/1947 78 A dokumentum szerint: ,^4% 50-es számú világnézeti körzet tanítósága elhatározta előterjesztésre, hogy a 48-as Centennárium emlékére a Tiszazugban a legnagyobb bor és gyümölcstermelő vidéken népi kollégiumot szeretne szervezni, melyben a szőlészeti és borászati szakiskola nyerne elhelyezést az elhanyagolt vidék gazdasági fellendítésére. Ugyanis a termelők szakértelem hiányában nem értenek a szőlő és gyümölcs kezeléséhez, azért a szőlők és gyümölcsösök elhanyagolt állapotban vannak. "A kerületi szőlészeti-borászati felügyelő 1947. október 11-én kijelentette: „Tiszazug községeinek határában kb. 6.000 kat. hold szplô van, s így egy gyakorlati szőlősgazda iskola létesítésére Tiszaug községben indokolt lenne. "MOL Földművelésügyi Minisztérium Termelési Főosztály 21.71.175/1947 79 SZML Szolnok megye főispáni iratai 652/1946, 693/1946 és 766/1946 80 SZML Tiszakürti Hegyközség jegyzőkönyvei 1947. január 10. 81 SZML Tiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 2.802/1946 82 SZML Tiszai Alsó Járás közigazgatási iratai 2.802/1946 és SZML Szolnok megye főispáni iratai 228/1947 83 MOL Földművelésügyi Minisztérium Agrárpolitikai Főosztály 46.55.011 /1947 84 SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői iratai 2.802/1946 85 Az 1945. november 8-án kitöltött tiszaföldvári szőlőgazdasági kérdőív szerint az összes szőlő 1.160 kat. h., ebből fehérborszőlő 760 kat. h., vörösborszőlő 80 kat. h., csemegeszőlő 320 kat. h., az 1945. évi termés 4.640 hl must. SZML Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 2.331/1945
