Tiszazugi Tudósítások, 2014 (1. évfolyam, 1. szám)
2014-07-01 / 1. szám
10 TISZAZUGI TUDÓSÍTÁSOK 2014. július Dr. Szegedy Kálmán János községi orvos, e. e. ezredorvos. *1886-ban Tiszaföldváron Bevonult a 41. honvéd gy. ezredhez, az orosz harctereken teljesített frontszolgálatot harminckét hónapig. Súlyosan meg is sebesült. Kitüntetései: Kcsk., Heé., Seb. eé„ II. o. Vör. Kér., Bolgár Heé., Ferenc József Rend lov. k. stb. - Az Országos Frontharcos Szövetség rendes tagja. Szelindi János borkereskedő. *1884-ben Tiszaföldváron. Lakik: Tiszaföldváron. Bevonult a 68. cs. és kir. gy. ezredhez Szolnokon. Az orosz olazs és román harctereken harmincnyolc hónapig küdött. Az orosz harctéren súlyosan megsebesült. Kitüntetései: Hadi ékítm. Vör. Kér., Bronz vit. é., Kcsk. - Az Országos Frontharcos Szövetség rendes tagja. Thernesz Vilmos főmolnár, e. e. zászlós. * 1896-ban Törökszentmiklóson. Lakik: Tiszaföldváron. Bevonult a 29. honvéd gy.-ezredhez Kelenföldön. A román, orosz és olasz harctereken hét hónapig küzdött mint szakaszparancsnok. Kitüntetései: Br. Vit. é., Kcsk. - Az Országos Frontharcos Szövetség rendes ragja. Vass József építkezési vállalkozó, szakaszvezető. *1898-ban Tiszaföldváron. Lakik: Tiszaföldváron, Kossuth u. 171. Bevonult a 4. hidászzászlóaljhoz Újvidéken. A szerb, olasz és orosz harctereken tizennyolc hónapig küzdött. Az orosz és olasz harctereken súlyosan megsebesült. Kitüntetései: II. o. Ez. Vit. é., Br. Vit. é., Kcsk., Seb. é. 1 sávval. - Az Országos Frontharcos Szövetség rendes tagja, (vitéz Mándoky Sándor - Faragó László: Magyar Frontharcos Mozgalom. Budapest, 1938.) A Enyedi János, gazdálkodó, Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.: Tiszaföldvár, 1867. szülei: néhai E. József és néhai Csenda Zsuzsanna. Neje: G. Kovács Zsuzsanna, Néhai G. K. Gábor és néhai T. Kovács Eszter leánya. Nősült: 1898. Gyermeke: néhai János, 1 unokája van. 1895-ben a 13. huszár ezrednél szolgált, leszerelt 1898-ban, mint tizedes, 1914 - 17-ig segéd szolgálatot teljesített, mint őrmester szerelt le. Birtoka: 1 hold szántó, 6 Vi hold szőlő, ősi gazdálkodó család leszármazottai. Кора Zsigmond, gazdálkodó, építőmester, Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.: Tiszaföldvár, 1886. Szülei: néhai K. Zsigmond és Máthé Rozália. Neje: Szűcs Julianna, néhai Sz. Gábor és Gyenes Eszter leánya. Nevelt gyermeke: Kosa Eszter. 1915-18-ig a 68. cs. és kir. gyal. ezredben szolgált, fogságban volt. Közs. tanács tag, ref. egyház presbitere, iskolaszéki tag, közs. ovoda biz. tag. Kulturális és hazafias megmozdulásban részt vett. 1910-ben lett önálló építőmester. Sok épületet tervezett és épített. Birtoka: 10 hold szántó, 4 h. szőlő. Bércsépléssel és méhészettel is foglalkozik. Kertjével a budapesti virágkiállításon oklevelet nyert. Unokabátyjai, Kovács Lajos és Herbály Lajos a világháborúban hősi halált haltak. Kovács Lajos, kádármester, Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.: Tiszaföldvár, 1879. Atyja: néhai K. Mózes, anyja: néhai Gyenes Julianna, Neje: Kaszetty Karolin. Gyermekei: Lajos, kádármester, Róza. 1 unokája van. 1914-ben a szerb fronton harcolt, súlyosan megsebesült s mint rokkant került haza. Harctéren szerzett betegsége következtében 1929-ben elhunyt. A helyi ipartestület alapító tagja volt. Kádáripart tanulta. A győri szeszgyárban dolgozott, mint segéd. New Yorkban is járt, az ott szerzett tapasztalatokkal, önálló lett 1908-ban. Az üzemét fia örökölte. Lukács Kálmán, géplakatos, Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.: Mezőtúr, 1880. Szülei: néhai L. János és Horváth Krisztina. Neje: Kiss Anna, néhai K. József és Zombola Rozália leánya. Gyermekei: Anna, Gizella, Katalin. Kálmán. 1914-ben bevonult, olasz fronton harcolt. A háborúban szerzett betegsége következtében elhunyt 1929-ben. 1907-ben lett önálló, mint géplakatos. Nepók Mihály, gazdálkodó, Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.: Tiszaföldvár, 1895. Atyja, néhai N. Mihály, anyja: néhai Bárány Eszter. Neje: Rácz Erzsébet, néhai R. Károly és néhai T. Kovács Ilona leánya. 1 leánya: Irénke. 1913-ban vonult be a zimonyi 68. gyal. ezredbe, majd szerb fronton küzdött, ahol megsebesült. Orosz fogságban volt 3V4 hónapig. 1918-ban szerelt le, mint tizedes. 1929-ben 3 hónapos gazd. tanfolyamot végzett. Aranykalászos gazda. Evangélikus egyh. II. felügyelő volt. Birtoka: 20 h. Állattenyésztéssel is foglalkozik. Törzsökös megyei család. Nyitrai Mihály, gazdálkodó, Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.: Tiszaföldvár, 1897. Atyja: néhai Ny. Lajos, anyja: Szőke Julianna. Neje: Huszár Eszter, H. László és Gyuris Julianna leánya. Nősült: 1923. Gyermekei: Mihály, Eszter. 1916-ban vonult be a 18. hegyi tüzérekhez, orosz és román fronton harcolt. 1919-ben leszerelt. Városi képv. test. tag, a Hitel Szövetkezet mezőg. felügyelője. Testvérei: Lajos, Gábor a világháborúban hősi halált haltak. Petyus Mihály, gazdálkodó, Tiszaföldvár, Szolnok vm. Neje: Mészáros Erzsébet, néhai M. Miklós és Földessy Eszter leánya. Katona volt. Elhunyt 1937- ben. Neje a ref. nőegylet tagja. Rácz Ferenc (Rácz testvérek), Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.: Öcsöd, 1882. Atyja: néhai R. Mihály, anyja: néhai Buczák Klára. Neje: néhai Kovács Anna. 1914-ben bevonult katonának, az orosz, szerb, olasz harctéren küzdött. Bronz vit. é. tulajdonos. A kovácsipart tanulta. 1914 óta önálló gazda. A helybéli szikvízszükséglet ellátására 1934-ben szikvízgyárat alapítottak a legújabb típusú gépfelszereléssel. Rácz Károly, kovácsmester, Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.: Tiszaföldvár. 1877. Atyja: néhai R. Mihály, anyja: néhai Bucák Klára. Kovácsipart tanulta, majd atyja műhelyében felszabadult. Önálló 1903 óta. 1915-ben bevonult és mint kovács kát. szóig, teljesített. Az ipartestület volt pénztárnoka, iparosszék tagja, a kultúrtársaság alelnöke. Min legrégibb önálló iparos, az Iparkamara által kitüntetve. A szikvízgyár társtulajdonosa, ahol nővére, Rácz Eszter, a harmadik társtulajdonos. Édesatyjuk műhelyét, aki szintén híres kovácsmester volt, vette át és vezeti tovább. Skála Béla, fakereskedő, Tiszaföldvár, Szolnok vm., szül.:1893. Bpest. Atyja: S. Vilmos, anyja: Mészáros Terézia. Felesége: Mátyás Terézia. M. János és Barta Ilona leánya. Gyermekei: Béla, Vilmos. Budapesen és Aradon végezte iskoláit. Az Egyesült Gőzfúrész r. t. főkönyvelője volt, 1921-ben kereskedő lett. 1936- ban elhunyt. Képv. test. tag. Kereskedők Egyletének elnöke. Birtoka 84 hold. saját és 450 holdat bérelt. (Trianoni Magyarország Mezőgazdasága (Magyar Mezőgazdaság) II. kötet. „Új Barázda” Lapkiadó, Budapest, 1940) A Lapu Bertalan adóügyi jegyző, Tiszaföldvár. Atyja és nagyatyja évtizedeken keresztül a község jegyzői voltak. Középiskoláit Szentesen végezte, majd a jegyzői tanfolyamon, Budapesten 1911-ben nyert oklevelet. Pályáját, mint gyakornok 1909-ben kezdte, ahol azóta is egyhuzamban a világháború megszakításával működik. 1914 óta megválasztott adóügyi jegyző. A világháború kitörésekor katonai szolgálatra bevonult. Huszonnyolc hónapot töltött a szerb, orosz és az olasz frontokon. Kétszer sebesült, egy alkalommal karlövést, majd később a jobb lábán kézigránát sérülést szenvedett. Károly csapatkeresztje és sebesülési érme van. Mint póttartalékos vonult be, mint tartalékos hadnagy szerelt le 1918 novemberében. Kizárólag a község adóügyeivel foglalkozik és azoknak biztos ügymenete elsősorban az ő érdeme. Domokos Sándor állami polgári iskolai igazgató Tiszaföldvár. Nagyenyeden született 1892-ben és ugyanott végezte a tanítóképzőt 1911-ben a polgári iskolai tanárképzőt Budapesten 1914-ben végezte. Pályáját a nagyenyedi református tanítóképzőnél, mint helyettes tanár kezdte, ahol 1919-ig működött, azután Szentesen tanított, majd Tiszaföldváron a kultuszminiszter megbízásából megszervezte a polgári Iskolát 1926-ban és azóta annak igazgatója. Disztagja a székely főiskolai hallgatók egyesületének, elnöke a Polgári Céllövő Egyesületnek, református egyháztanácsos és még számos társadalmi és kulturális egyesület vezető tagja és pártfogója. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, mintha Csongrádmegyei Hírlap szerkesztő munkatársa. 1914-ben vonult be és az oroszfronton küzdött 1916-ig amikor szervi baja miatt rokkantnak minősítették és felmentették további katonai szolgálat alól. Soós József állami elemi iskolai igazgató, Tiszaföldvár. Kőkösön született Háromszékmegyében. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi református gimnáziumban és Déván az állami tanítóképzőt végezte 1908-ban. Pályáját a dévai állami tanítóképzőben, mint nevelő kezdte, majd 1919-től Hunyadmegyében Laposnyakon, mint igazgató-tanító működött. Ugyanebben az évben Jászárokszállásra ment és 1920-ban Tiszaföldvárra került. Igazgatója az Iparostanonciskolának, főoktatója Levente Egyesületnek, ügyvezető elnöke a helyi népművelési bizottságnak, elnöke a járási tanítói egyesületnek, alelnöke a Vármegyei Általános Tanítói Egyesületnek, tagja az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnak, a Magyar Országos Eötvös alapjának és munkatársa a vármegyei népművelési Szaklapnak. 1914-ben vonult be katonai szolgálatra és az orosz fronton harcolt, de 1916-ban sebesülése és szervi szívbaja miatt szabadságolták. Kitüntetései: a bronz vitézségi érem, a Károly csapatkereszt, a sebesülési és a háborús emlékérem. (Wenzel István (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930) A Bárány Lajos Szobafestő mester, járőrvezető 1898, Tiszaföldvár. Bevonult 1914 május 10-én a 32 királyi gyalog ezredhez, ahonnan a 26-os vadász zászlóaljhoz helyezték át. A 26. menettel kikerült az orosz harctérre s ott részt vett a Kirlibaba, Szolka, Husziatin, Csernowic körüli és egyéb harcokban, majd az 59-es roham zászlóalj kötelékében Kiew, Jekaterinoszláv és Odessza környékén a bolsevisták elleni küzdelmekben vett részt. 1918 februárban súlyosan megbetegedett. A forradalom kitörése Örkényben érte. Leszerelt 1919 március 3-án. Kitüntetései: Br., K.cs.k., Sebesülési érem, és H. e. é. Kiss Pál Fuvaros, őrvezető 1888, Tiszaföldvár. Bevonult 1910-ben a 68. királyi gyalog ezredhez mint póttartalékos. 1914-ben az első mozgósításkor ismét Szolnokra vonult be anyaezredéhez. Azonnal lekerült a Szerb harctérre s ott küzdött 1914 szeptember 17-ig, amikor megsebesült. Később az orosz fronton harcolt Galíciában s ott 1914 november 28- án újra megsebesült. 1915 júliustól ismét az orosz hadszíntéren találjuk Galíciában. 1917 januárig végigküzdötte csapattestének összes ottani harcait, majd az olasz fronton harcolt a Karszton. 1917 május 23-án olasz hadifogságba esett. Onnan 1919 októberében került haza. Ezután a románok Brassóba internálták, ahonnan 1919 végén szabadult. Kitüntetései: 02, Br., K.cs.k. és 1912-13. m. kereszt. L. Kovács László Fuvaros, őrmester 1892, Tiszaföldvár. Bevonult 1913 októberében a 68. királyi gyalog ezredhez Szolnokra. A világháború kitörésekor azonnal a szerb harctérre vitték. Ott küzdött 1914 decemberig. 1915 januárjában az orosz frontra került a Kárpátokba, ahol január 31-én lábfagyást szenvedett. Később Prágából а XVI. Menetzászlóaljjal ismét az orosz harctérre került, ahol ezúttal a wolhyniai állóharcokban vett részt 1916 júniusig, majd a visszavonulás után 1917 januárig. Ekkor az olasz frontra ment csapattestével s ott a Karston és a 10 Isonzo-csatában harcolt 1917 málus végéig, amikor az oláh hadszíntérre vitték s ott volt 1918 januárig. 1918 júliustól ismét az olasz hadszíntéren találjuk a piavei vonalon, 1918 szeptemberig. Kitüntetései: Ol, Br. És K.cs.k. K. Nagy János Iparos 1885, Tiszaföldvár. Bevonult 1915 február 15-én a 6-os vártüzérekhez, és ugyanez év július 24-én a szerb harctérre vitték. Ott részt vett Belgrád bevételében, a Kragujevác körüli harcokban. 1916 augusztusában a román hadszíntérre került Orsováboz, majd Albániában küzdött Durazzónál, végül Szerbiában karhatalmi szolgálatot teljesített az összeomlásig. Kitüntetései: Br. (vitéz Doromby József - Reé László (szerk.): Magyar Gyalogság. A magyar gyalogos katona története.) Reé László (szerk.): A Magyar Tüzér. A magyar tüzérségtörténete. Budapest, 1938 A szövegben használt rövidítések a háborús kitüntetések megnevezésére: Br. Kát. é. - Bronz Katonai Érem Br. Vit. é. - Bronz Vitézségi Érem Ez. és Br. Sign Laud - Kormányzói dicsérő elismerés Koronás Ezüst és Bronz Érdemérme Ferenc József Rend. lov. k. - Ferenc József Rend Lovagkeresztje Heé - Háborús Emlékérem II. o. Ez. Vit. é. - II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem Kcsk - Károly Csapatkereszt Kor. Vas. ék. - Koronás Vas Érdemkereszt Seb. é. - Sebesültek Érme Vör. Kér. - Vöröskeresztes kitüntetés
