Tiszazugi Tudósítások, 2011 (1. évfolyam, 1. szám)
2011-09-01 / 1. szám
4 TISZAZUGI TUDÓSÍTÁSOK 2011. szeptember — Új nyomda Kunszentmártonban. Dolesch József szarvasi nyomdász egy új nyomdát fog Kunszentmártonban felállítani. Ennek Mi nagyon örülünk, mert akkor nem leszünk kénytelenek a Közérdeket más községben nyomatni, mi utóvégre is csak kellemetlenségekkel jár. De kényelmes lesz a dolog másokra is, -kik - mint például á községek és az ügyvédek - most kénytelenek nyomtatványszükségletüket mástól, leginkább Szolnokról beszerezni. Az új nyomda május havában nyílik meg; üzletvezetője Bozóky Gábor lesz. A nyomdának nem lesz semmi pártjellege; dolgozik mindenkinek egyaránt, egyforma méltányos árban. Okosan teszi; így biztosan meg fog élni! Közérdek, I. évfolyam 16. szám, 1902. április 27. — Nősülhetnek a csendőrök. A honvédelmi miniszter a napokban kiadott rendeletével megengedte, hogy a csendőrök három évi szolgálat után, mikor már oly fizetésbe jutnak, hogy családot tudnak fenntartani, megnősülhetnek. Akik az utóbbi két évben kiléptek a csendőrség kötelékéből, azok mind visszaléphetnek. A rendelet magyarázata az, hogy eddig igen sok fiatal csendőr lépet ki, mivel nem engedték meg nekik a nősülést s így a csendőrök létszáma igen megapadt. Közérdek, Vili. évfolyam, 8. szám, 1909. február 21. — Biciklizés a gáton. Több olvasónk fordult hozzánk panasszal, hogy az egyetlen sétahelyünkön, a gát járásbírósági szakaszán az esti órákban úgyszólván életveszélyes ma már a séta, mert ezt a kitűnő helyet nagy előszeretettel használják fel a biciklisták versenyfutásokra. A sétány hemzseg az egymást kergető, rohanó bicikliktől, ami veszélyes különösen a gyermekre nézve, hisz a legtöbb kisgyermeket szintén ide hozzák ki levegőzni. Nem ártana, ha a rendőrhatóság szabályozná a gáton való biciklizés kérdését is. POSTAI KÖRFORGALOM A TISZAZUGBAN Tiszainokáról kaptuk a következő sorokat: Békében a postát Tiszakürt és Tiszainoka is Homokról kapta rendesen, mindennap az aznapi postát. Most valamiét nem lehet sem Homokról, sem ugyanazon vasúti vonalon lévő állomásról kapnunk a postát, hanem azt a tiszaugi vasúti állomásról kapjuk. Innen is nagyon szépen megkapjuk nyáron a postát, ellenben télen, 5-6 hónapig kritikán aluli annak a közvetítése. Télen rendes körülmények között A) nap reggelén Budapesten feladott hírlapokat Tiszakürtön és Ínokán B) nap délfelé kapjuk meg. Ha pedig zajlik a Tisza, - mint pl. most is - igen furcsa helyzetbe jutunk. Ilyenkor a postát elküldik Lakytelekre s ha zajlik a Tisza (ezt valószínűleg az ugi pályadirektor megtelefonálja), azt onnan elküldik Kunszentmártonba, majd Csépára, onnan Tiszaugra a végre Kürtre és Inokára. Ugye érdekes eset. Ma 30-án délután még nem kaptam újságot Majd talán holnap megkapom a 29- ikén reggel megjelent újságokat. Milyen érdekes az, ha a kunszentmártoni járásbíróságtól, az adóhivataltól, vagy a tiszaföldvári főszolgabírótól érkezik hozzánk egy sürgős, határidős darab, melyet Lakytelekről a zajlás miatt visszaküldenek Kunszentmártonba, Csépára és Ugra s csak azután érkezik Kürtre vagy Inokára s ilyenkor nekünk azt kell jelenteni: «későn érkezett, a kitűzött határidőre nem tehettünk eleget.» Kunszentmártoni Híradó, IX. évfolyam, 1. szám, 1926. január 3. — A tiszazugi arzénmérgezések statisztikája. A múlt évben, Péter-Pálkor jött napfényre a mérgezési bűnügy. Negyvenhárom embert tartóztattak le összesen Nagyréven, Tiszakürtön a csendőrök. Ezek közül tizenegyet szabadon eresztettek, mert vagy ártatlanok voltak, vagy nem sikerült ellenük elegendő bizonyítékot beszerezni az ügyészségnek. A többiek közül Pápai Jánosné megőrült a fogházban, három pedig öngyilkos lett: Fazekas Gyuláné, aki a bűnszövetkezet irányítója volt, özvegy Sülye Dénesné és P. Kiss Istvánná, ezért őket nem vonhatta felelősségre az igazságszolgáltatás. Negyvenöt hullát exhumáltak a nyomozást megindító névtelen levelek alapján és mindben találtak arzént, 41 esetben pedig a halál oka kizárólag arzénmérgezés volt az országos bírósági vegyész véleménye szerint. 28 vádlott ellen adott ki vádiratot a szolnoki ügyészség és 12 tárgyaláson tárgyalták le az arzénügyet. A huszonnyolc vádlott közül csak kettő volt férfi, a többi nő. Mindegyik szülőjét, apósát, férjét, vadházastársát vagy gyermekét tette el láb alól. A 12 főtárgyaláson hat halálos ítélet hangzott el: Lipka Pálné, Kaidos Mihályné, Cseri Lajosné, akit utóbb a Tábla jogerősen felmentett, Szabó Lászlóné, Csordás Bálintné és V. Takács Lajosné felett, 8 életfogytiglani fegyház: Köteles Istvánné, Sebestyén Bálintné, Holyba Károlyné, Varga Gyuláné, özv. Majzik Józsefné, Madarász József, Szabó László s Веке Mihályné felett. 2 tizenöt évi fegyház: Csabai Gyuláné, (aki már meghalt a fogházban) és Pápai Jánosné felett, egy 10 évi fegyház: Fazekas Mária, a bábaasszony Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsi leánya felett, két 8 évi fegyház: Madarász Józsefné és Cser Lajosné számára, ötévi fegyház: Nagy Károlyné részére, hat felmentés: Takács Sándorné, Földvári Károlyné, Földvári Sándorné, Józsa Antalné, Rabb Lászlóné és Bodnár Takács Lajosné számára. Két esetben az ügyész a tárgyaláson elejtette a vádat: Balog Józsefné és Murányi Zsigmon Jné ellen. Kunszentmártoni Híradó, XIII. évfolyam, 44. szám, 1930. november 2. VESZÉLYBEN A TISZAZUG ÉS KÖRÖS MEDENCE Kunszentmártoni Híradó, X. évfolyam, 24. szám, 1927. június 12. — Nem szabad korcsmában rádión istentiszteletet hallgatni. Mindenkit érdekel, hogy amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 60 napig terjedhető elzárással kell büntetni azt, aki a rádióhírmondó állomások útján közvetített istentiszteleteket, szt. beszédeket s a vallási szertartásokkal Összefüggő egyéb közvetítéseket korcsmákban, kávéházakban, vendéglőkben, mulatóhelyeken s ezekhez hasonló üzletekben és helyiségekben felszerelt rádió berendezéseken felveszi. Kunszentmártoni Híradó, XIX. évfolyam, 38. szám, 1936. szeptember 20. '5 Wolf Dezső könyvnyomda, papir, iró- és rajzszerhereshedése. KUNSZENTMÄRTON Népkönyvtár Kunszentmártonban. Schandl Károly földművelésügyi államtitkár kialkalmazta, bogy a kunszentmártoni Földmívelő Egyesületnek a földmívelési minisztertől 2450. sz. rendeletével egy teljesen felszerelt teljesen új könyvtárt adományozzon, mely rövid időn belül meg is fog érkezni. Kunszentmártoni Híradó, VIII. évfolyam, 15. szám, 1925. április 12. A Tisza és Körös áradása egyre tart. Az 1919 évi árvíztől eltekintve, ilyen magas vízállás a Tiszán és Körösön soha sem volt. A helyzetet még aggályosabbá teszi az állandó szélvihar, amely a védőműveket hatványozottan rongálja. Mint vesszük a hírt, a Gyalu-Istvánházai árvédelem egyelőre sikeresen működik, azonban az egyre növekvő vízzel szemben hovatovább kétségesebbé válik a helyzet. A víz Gyalu- Istvánházán elérte a betörésre fenyegető legnagyobb magasságot. Minden csordultig megtelt árral. Ugyanez az állapot a Tiszánál is. Mint telefonon értesítenek, legkritikusabb a helyzet a 4 es számú őrháznál s a csépa-tiszasasi hajlatnál, ahol alámosásról van szó. Árvédelmi munkálatokra Ambrus Károly szolgabíró Csépa, Tiszasas és Szelevény község egész közerejét kirendelte, a lakosság a legnagyobb pontossággal teljesítette is a rendeletet, a községek apraja-nagyja a gátakon dolgozik, azonban a munkálatok foganatosítását nagyban akadályozza az óriási szélvihar, amely tengerszerű hullámokat támasztva, a hullámok sok helyen lesöprik a gátról a munkásokat. A gátak teherbíró képessége kifogástalan. A helyzet komoly, de nem kilátástalan, azért mindenki őrizze meg nyugalmát és teljesítse a hatóságok intézkedéseit. Az ármentesítő társulat emberfeletti munkát teljesít Steer Ferenc, Dómján Jenő dr, Haraszty Tivadar elnökök és Eisenkolb Frigyes igazgatóval élükön éjjel-nappali szolgálatot tartanak és vezetik az árvédelmi munkálatokat. A gátvonalakon csendőrőrjárat cirkál. Kunszentmártoni Híradó, VII. évfolyam, 15. szám, 1924. április 13. HIRDETMÉNY A községi elöljáróság közhírré teszi, hogy 1941. július 6-ával vidéken, Budapesten és környékén 1941. évi november 9. napjával a JOBBOLDALI KÖZLEKEDÉS LÉP ÉLETBE. Miért is ezúton hívja fel a községi elöljáróság a járművezetőket, hogy e napoktól Kezdődőleg kerékpárok, szekerek, kocsik, gépkocsik, autóbuszok az úttest jobb oldalán haladjanak. Ha valamely jármüvei kiszállásra, beszállásra, vagy rakodásra megkell állni, ezentúl az uccajobb oldalán kell várakozni. Keresztezéseknél először balra nézzünk. Pontosan figyeljen minden vezető s akkor minden nagyobb nehézség nélkül lehet áttérni az új közlekedési rendre. Julius 6-tól kezdve az összes községtábla, uccatabla, irányjelzés, vezetőtábla átkerül a jobb oldalra. Az elöljáróság ezért figyelmezteti a lakosságot, hogy az uj közlekedési rendhez alkalmazkodjék és azt szigorúan tartsa be, mert így lehet legjobban megelőzni minden balesetet. Kunszentmárton, 1941. június 24. Molnár Lajos főjegyző.
