Tiszazugi Tudósítások, 2011 (1. évfolyam, 1. szám)
2011-09-01 / 1. szám
2 TISZAZUGI TUDÓSÍTÁSOK 2011. szeptember Vasárnap, 1929. december 22. II. évfolyam. 49. szám MAGYAR KÉP SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS 6AZDASÄ6I HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 Sze/KeszM: I Előfizetési ár: félévre 3 pengő. Bcuiczky-könyvnyomda Homok. I BArAäY ШШ. I Kg ész évre 6 pengő. Egyes szám (Szolnok megye) Telofou: Tiszaióíd- I Tírssierkesitö I ára 20 fillér. váj- Öszöllők 1 szám. I RADVÁMSZKY JÓZSEF 1 Megjelenik minden vasárnap. Vasárnap, 1И7. juHua 3. II. évfolyam «7. szám. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: I Felelős sieikeszl» és kiadó: Senk« és Lakatos nyomdája | dr. GULYÁS JÁNOS Kalcscy-ucca I24S. к. I Tclefonsiám 13. ELŐFIZETÉSI ÁR: Féiém: 3 peojö (37SOO kor). Egyes síim ín: 10 (kiér (I2M kor.) Ez a periódus, amit a színes és gazdag sajtóválaszték hűen reprezentál 1944-ig tartott, addigra a legtöbb lap megszűnt vagy szünetelt a kiadása. Itt zárul le a sajtótörténetnek egy jelentős és meghatározó korszaka. Beindították ugyan még a Lázi-nyomda gépeit, melyeken a Kunszentmártoni Néplap példányai láttak napvilágot, azonban csak öt szám jelenhetett meg, s 1945 novemberében végleg megszűnt a lap. A megye eseményeiről, történéseiről 1950-től a naponként megjelenő Szolnok Megyei Néplap tudósított, amely időnként a megyében lévő települések eseményeiről is beszámolt. Zi&zázufi-Щ 1939- nérctaa «. I. «vMyia I. No■ ELET KIADJA AZ MSZMP KINSZtvrvAKTOM JÁRÁSI BIZOITSACA £S A JÁRÁSI TANÁCS Vf(.KIHAJTÓ BIZOTTSÁGA Újabb helyi kísérletet jelentett az 1959 márciusában elindult Tiszazugi Új Élet, a kunszentmártoni járás lapja, de ez kérészéletűnek bizonyult, néhány szám után megszűnt. Később sem született újjá, mert az állam központosító programja nem tartotta fontosnak a helyi újságok létezését. 1978 májusában jelent meg a Földvári Krónika első száma, amely sokáig egyedül képviselte a „vidéki sajtót” Tiszaföldváron és a kistérségben. 11 A T«ZAröl_DVAl41 LENIN TSZ DOLGOZÓINAK LAPJA krónika Az 1986-os sajtótörvény választóvonal a helyi sajtó megjelenésében. A települések önkormányzatai fontosnak tartották, hogy legyen helyi önálló lapja a községeknek, városoknak. A szabadság és az igény együttes megléte termékenyen hatott a helyi újságok megjelenésére. A tiszazugi sajtó rendszerváltás utáni felvirágzása szinte minden településen kötődik egy-egy elkötelezett személy tevékenységéhez. Szervezői, szerkesztői és írói munkásságuk szoros függvényeként alakult a helyi hírlapírás és -kiadás. Közülük Tóth Vendel, a Cibaki Hírek egy hosszú és virágzó időszakának meghatározó személyisége, sajnos már nincs közöttünk. A helyi sajtó legnagyobb jelentősége, hogy tájékoztatást nyújtanak a közélet híreiről, a város, község gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének mai eredményeiről. Hiteles krónikásai napjainknak. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SEREGSZEMLÉJÉNEK I. HELYEZETT LAPJA A következő „újságoldalakon” válogatást olvashatnak a tiszazugi lapok kisebb-nagyobb írásaiból, fontos és kevésbé fontos, de mégis érdekes híreiből. Reméljük, hogy ennek a válogatásnak az olvasása, és kiállításunk megtekintése kellő ismeretet és élményt ad a Kedves Látogatónak! a szerkesztők A VIDÉKI SAJTÓ, a magyar tömegekkel való közvetlen viszonylatánál fogva, kétséget kizáróan alapvető fontosságú tényezője a nemzeti haladásnak. Kell, hogy vidéke érdekeit az egyetemes szempontjából mérlegelve, helyesen, tisztán és emelkedetten képviselje. Ennek a sajtónak oda kell állania oktatólag olvasótábora mellé, ennek a sajtónak le kell adnia a nagyvilági eseményekből mindazt, amelyek bizonyos szempontból tudomásvételre érdemesek, viszont ennek a sajtónak felfelé is közvetítenie kell mindazt, ami a népben kiérett elhatározás, ami az igazi népszükséglet, szóval: egy kisebb körzet minden közgazdasági, kulturális, ipari, kereskedelmi és társadalmi igényeit. Ilyennek kellene lennie az igazi vidéki sajtónak. Ámde szögezzük le: nem ilyen. Sajnálattal vesszük észre a vidéki sajtó színvonalának egyre hanyatlóbb irányzatát. Bár vannak tiszteletreméltó kivételek, a valóság mégis a gondolatnélküliség, a tájékozatlanság, a minden elhivatottság nélküliség, a céltalan papiros gyártás. Hetenként húsz-huszonöt Tisza vidéki magyar újság fordul meg kezünkben és ezek olvasásakor akaratlanul is az a gondolat tolul „Az volt azután az élvezet... Vacsora után anyánk a búbos melletti karszéken, apánk a dívány sarkában, hosszú szárú pipával, a másik szobában hugunk: mi pedig asztal körül vezércikkben, az asszonyok a regényfolytatásokon, ki-ki a maga kedves rovatán kezdve az olvasást: igy dőzsöltünk át az újságokon. A halotti csendben csak az volt megengedve, hogy ha valami rendkívülit talált valamelyikünk a saját újságjában: azt szabad volt egy pár szóval kikiáltani, azután újra halotti lett a csend, míg mindenki jól nem lakott a maga újságjával. És csak ezután következett a felolvasás abból az újságból, amelyikben a hírek legérdekesebben voltak megírva...” Túri Mészáros István: Alföldi Élet, Kecskemét, 1928. „Rabjává is lettünk az újságolvasásnak nemcsak lelkileg, még testileg is. Ma már olyan az újság a léleknek, mint a szomjuhozó szarvasnak a hűvös patak. Mindennap olvasni az újságunkat, tudni belőle a világ folyását, várni benne az érdekes tárcát, a regény folytatását, a búza tegnapi pesti árát; folytatását várni a fölfedezett rablógyilkosság történetének, a tegnap lefolyt párbaj hősei sorsának, olyan kívánsága a lelkűnknek, mint a reggeli, ebéd és vacsora gyomrunknak.” Túri Mészáros István: Alföldi Élet, Kecskemét, 1928. eszméletünkbe: miért kell ezeknek megjelenniük. Miért, hisz éveken keresztül egy közgazdasági, egy társadalmi, egy kultúrpolitikai kérdést, amely vidékük életszükséglete volna, sem észrevenni, sem felvetni, sem kifejteni nem képesek. Alig akadt példának okáért — egy-két tiszteletreméltó laptársunk kivételével — környékbeli lap, amely a kunszentmártoni vasúti híd katasztrófáját észrevette és szóvá tette volna és ugyancsak példának okáért, amikor ! nagy vidékünk a közúti híd építéséért élet-halál harcát vívta: ugyanakkor a vármegyei központ lapjai agarászversenyekről, galamblövészetről számoltak be és a nemzeti keresztény egyesülés pártjában részt vett kuglizok névsorát közölték le. Ezek a lapok csak az íróasztalok mellett készülnek, pedig a mai újságírásnak ki kell mennie az életbe és a nemzeti élet megnyilvánulásait kell kifejezésre juttatnia! A vidéki sajtónak nem szabad fővárosi lapok silány kivonatolásának lenni, a vidéki sajtónak önmagában élő, a benne és általa képviselt tömegek lelkiismeretének kell lennie. Ámde hogy ez legyen, ahhoz olyan embereket is kell a szerkesztői munkaasztalok mellé ültetni, akiknek vannak gondolataik és akik csak akkor írnak, ha gondolatuk is van! A vidéki újságírást országosan szervezni kellene, mert különben nívócsökkenése feltartozhatatlan! m.i.dr. Kunszentmártoni Híradó VIII. évfolyam, 43. szám, 1925. október 18. =ÜHa -= Megnyílt az állandó Hangos mozi! Bemutató előadás szeptember 2-án este 8 órai kezdettel és szept. 3-án 5 és 8 órakor Táncol,kongresszus című kedves film. Nagyszerű kísérőm űsor. Rendes helyárak! Pontos kezdet! Előadáskezdet: d. u. 5 és este 8óra Helyárak: 80, 50 és 30 fillér ! Fütött terem! Kitűnő cigáyzene ! OLVASSA EL I Tisztelettel értesítem Kunszentmárton és vidéke t hivatalait és közönségét, hogy könyvkötészetemben mindenkor és minden elfogadható árért, a legegyszerűbb és legdíszesebb kivitelben kötök könyveket. Tisztelettel Szarvak János könyvkötő. Könyvkötészeti munkák rendelését efogadja Wolf Dezső is. (Piactér)
