Tiszazugi Tudósítások, 2011 (1. évfolyam, 1. szám)
2011-09-01 / 1. szám
Tiszaföldvár, 2011, I. évfolyam 1. szám Tiszazugi Tudósítások Szerkesztőség: Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldvár, Kossuth út 101. Szerkesztette: Béres Mária - Pató Mária „..FEHÉR ÍVEN FÉMSOROKKAL SZÁNTANI..: A tiszazugi nyomtatott sajtó 125 éves története Kiállításvezető Nemzeti Kulturális Alap „A mi lapunk - reméljük - hű krónikása lesz Tiszaföldvár és vidéke eseményeinek. Híven, az igazságnak megfelelően informálja majd lapunk olvasóit mindazokról a valóban megtörtént dolgokról, amelyek a mi környékünk lakosait közvetlenül érdeklik. Elmondja majd azt is, hogy mi történt az országban, mi a nagyvilágban.” Erődi-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő, főszerkesztő Tiszaföldvár és Vidéke, I. évfolyam, 1. szám, 1929. december 15. ICED VÉS LÁTOGATÓNK! A mi lapunk, amit most kezében tart, alkalmi kiadvány. A Tiszazug régi és új helyi lapjait bemutató kiállításunkhoz készült. Ebből következően szubjektív válogatás azokból a sajtótermékekből, ami térségünkben az elmúlt 125 év alatt napvilágot látott. Az idézett cikkek betűhív közlések, nem követik a magyar helyesírás jelenlegi szabályait. Kiállításunkban a Tiszazug sajtótörténetét, négy más-más fejlődési utat bejárt település - Tiszaföldvár, Cibakháza, Kunszentmárton és Öcsöd - példájára koncentrálva ám a térség lapkiadásának, nyomdatörténetének további anyagaival, és országos kiadványokkal kiegészítve vizsgáljuk. Ezeken keresztül szeretnénk képet festeni a jellegzetes, kistelepülési újságírás kezdeteiről, céljairól, fejlődéséről - vagy adott esetben visszafejlődéséről -, egészen napjainkig. Keressük a választ arra a kérdésre is, hogy a helyi sajtó milyen szerepkörrel bír a modern korban, ahol a technika változásaival, az információelérés korszerű útjaival szemben kell megmérettetnie magát. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az első hetilap Jászberényben jelent meg Jász-Kunság címen, mely Bittermann Ede nyomdájából került ki. Szolnokon, a megyeszékhelyen ezzel szemben csak 1873-ban jött létre az első időszaki kiadvány, a Külső-Szolnok. A vidéki városokban, községekben a polgárság csak fokozatosan jött rá a sajtó előnyeire és a települések vezetői sem ismerték fel rögtön ennek fontosságát és erejét. A felismerés után azonban figyelmük hamarosan a helyi sajtó felé fordult, amely az adott város, község közművelődésének alakításában eszközként szolgált. A Tiszazugban 1887-ben kezdte bontogatni szárnyait az első hetilap a Kunszentmárton és Vidéke. A helyi sajtó kezdeti próbálkozásának eredményeként megszülető új lap az indítás nehézségeit vállalva úttörő szerepet játszott, amelyben Veress János tanító-szerkesztő elévülhetetlen érdemeket szerzett. A rövid, de tartalmas időszakot megélt orgánum két év után bejelentette megszűnését. Hét évet kellet várni a Kunszentmárton és Vidéke második sorozatának elindulására, ezzel egyben a helyi sajtó történetének új fejezete kezdődött. A következő években újabb lapok kezdték bontogatni szárnyaikat, nem riadva vissza a lapalapítás nehézségeitől sem (Közérdek, Közvélemény, Kunszentmártoni Újság, Tiszazug). В nn»m»tmarton, 1*0«. október X. !4'yo taxiik Árfolyam. 40. mim. KÖZÉRDEK «•(frtnok M4n wOrmirm. - ШЙН4М ír. í í*M> «rtntfl 1 К»Ы„..Ы ;bm <> (MltotM. 1МЙМ Jq* 4M **. * Шят. Mftn • Un» - »■*.« Mr MOMIXXJKNŐ DrIIAHNA HOMOKOS Gib.* >.М *> UUHrl • кь.Ыч.-ЦЧ-. Upbu*. lujrM Ш. UMk .i«» <l. I. évfolyam, 43-lfc szám. Vasárnap, november 5. KÖZVÉLEMÉNY CSATAR ANDOR Ы Dr. DÓMJÁN SZ. KOVACH GÉZA léri pinu* liíU-taKlít HlrrfrUrHi «• hlrtrléri di]a Kimr rrnl.Mártoo Jo-Tiszafaidvár, 1934. VI. évfolyam. 36. Mám.______________Vasárnap, szeptember 9. Tiszaföldvár ésVidéke Politikai, társadalmi, szépirodalmi és knzgazdatAol hetilap Erre az időszakra tehető a lapok formai jegyeinek, tipográfiailag is meghatározó elemeinek a megszilárdulása. A legfontosabb talán a rovatoltság. A regionálisan eltérő adottságok, a hetilapok típusának különbözősége, a szerkesztés koncepcionális eltérésének, világnézeti hangsúlyeltolódások ellenére a hetilapok többsége közel hasonló rovatbeosztást követett. Rovatai - Vezércikk, Tárca, Hírek, Hirdetések - közül a tárca és a hírrovat volt a legnagyobb terjedelmű. A többi rovat változóan az igényekhez alkalmazkodott. A vidéki hírlapkiadással kapcsolatban igaz az a megállapítás: Ahány nyomda, annyi újság! A megjelenő lapok méretei, a lapfej, a terjedelem, a címsor, a laptördelés igen nagy változatosságot mutat. Természetesen jól kimutathatók a hasonlóságok is: rovatfej nincs, a betűméret az alapszövegnél azonos, a betűtípusok, a tagoltság, a léniák, a keretek alig változnak. A sajtó működési módját a 20. század első felében alapvetően a negyedik információs - távközlési - forradalom határozta meg. Az új eszközök lehetővé tették, hogy a lapok mind távolabbi vidékek, országok eseményeiről egyre gyorsabban számolhassanak be. Ez újabb lenBdrki kezdte, fehér íven fémsorokkal szántani, Es csodás módon ércbe vésni jelt, Nem lehet e férfiú más, mint Merkur és Minerva Ölében fogant isteni szikra: Ki éteri szellemével közénk szállt e földre le, Hogy tudása pazar fénye telítse át napjaink; S ami eddig kiváltságok: királyok és herceg urak Tulajdona, épülése volt csupán, Bírja azt ím minden ember, polgár, paraszt egyaránt. Bononius Hieronymus, 1477 dületet hozott a sajtókészítésben, felgyorsult az újságok előállítása. A helyi lapindításnak másik fontos feltétele a helyi nyomda létesítése. A hírlapkiadás első vállalkozói a térségben és más vidéki településen is a nyomdatulajdonosok voltak. Először az újságok az előállító helyi nyomdák népszerűsítői, később a nyomdai kapacitások felhasználói lettek. A két világháború közti időszakra a Tiszazugban kialakult egy nyomdásznemzedék - Benke Boldizsár, György József, Lakatos József, Lázi József, Wolf Dezső - akik megteremtették a feltételeit, hogy élénk sajtóélet bontakozzon ki, ezzel a nyilvánosság szélesítésének is teret biztosítottak. A harmadik feltétel az alkotó értelmiségi réteg kialakulása: ügyvédek, jogászok, tanítók, orvosok, egyházi személyek biztosították a szellemi bázist és ők kapcsolódtak be a helyi hírlapkiadás feladatainak megoldásába. A negyedik, el nem hanyagolható tényező az a kialakuló olvasói réteg, akik igénylik az új híreket, információkat szűkebb és tágabb környezetükről. Az egyre szaporodó újságok jól jelezték ezt az intenzív folyamatot. Ez a tiszazugi lapok virágkora: tizenhét lap alakult és létezett az 1887-1944 közötti időszakban. A hetilapok (Kőrös-Tiszavidék, Kunszentmárton és Vidéke, Kunszentmártoni Híradó, Kunszentmártoni Újság, Magyar Nép, Öcsöd és Vidéke, Tiszaföldvár és Vidéke, Tiszaföldvári Hírlap) mellett megjelentek a havi gyakoriságú, elsősorban vallási-, szépirodalmi-, és szaklapok (Üzenet, Tűzrendészen Lapok, Zeneközlöny, Katolikus Értesítő, Kunszentmártoni Katolikus Tudósító Tiszazugi Református Népmisszió), valamint a tréfás, humoros lapok (Kiskacsa, Öcsödi-Kunszentmártoni-Tiszazugi Kacsák). A cikk folytatása a 2. oldalon!
