Juhász Gizella: Martfű és környékének vízgazdálkodása (2018) / 1761-2018

15.

О

Ma raár körülbelül egyensúly van az árvízvédelmi müvek ás az árvíz mennyisége között,, de ehhez az erdők helyes kezelése is kellett* A Tiüzaföldvár-Martfű szakaszon kb* 2,5 m-re magasították a g/átat 1963« óta*

Az építés költségét pontosanníehet kiszámítani, de ha ma egyszerre épí tenék meg ezt a gátat, csupán a földmunkája kb* 31 millió forintba kerülne. Korszerű, aránylag olcsóbb gépi munkával* A gát alapszélessége Tiszaföldvár és Martfű szakaszon kb* 35 m, koronaszélessége pedig 5-6 a*

A tiszaföldvári részen 5 m, a martfuniek teljes hossza 6 a. A gát oldalán 1 padka található és ennek szélessége 2,5 m, de még további szélesítését tervezik*

A gátak 1,5 m-rel magasabosk a legnagyobb árvíznél, illetve a mértékadó vizszintnél* A mértékadó vizszint az egy számított érték, amely a számított nagy árviz értékével egyenlő*

A gát építőanyaga általában föld, de lehet tégla vagy kő burkolatú*

Tiszaföldvár - Martfű között az építőanyag kő, de Martfü- Rákóc :i.ujfalu között van olyan szakasz, amely tégla burkolatú* Л gát építőanyagát általúuan a vízoldali területen ásott agyaggödörből vették, de felhasználták hozzá a közeli felesleges terepmagaslatokat* Bzt a munkát régen kubikusok, ma gépek végzik* Ilyen gépek a kotrók, földmegforgatók, dömperek, földnyesők, stb*

Gátmagasités sokszor volt, s a korszerűsítés és a biztonságosabb árviz levonulása érdekében szükségszerűen lesz is*

Mederátvágáct a folyónak < gészségtelenül va,,y veszélyesen kialakult szakászán szoktak végezni* Egyészségtelen a kanyarulat, ha a szabáalyoe kígyózó vonaltól eltérő formában pl* burkot képez* A kanyar akkor vés élyes, ha a partszaggatásával lakott helyet közelít meg illetve mos alá*