Juhász Gizella: Martfű és környékének vízgazdálkodása (2018) / 1761-2018

16

Ilyen mederátvágás Tiszaföldvátói dt Xre volt. Ezzel rövidebbé vált a folyómeder, s ezzel együtt nagyobb lett a meder, s a vízszinteséé. Elősegíti az árviz gyorsabb levonulását.

Az árvízvédelem módjai és eszközei nagyon változtató*» sak.

Egyik legfontosabb feladat a hullámtörés r mboló Hasának megszüntetése.

A hullám romboló hatása tulajdonképpen egy víztömeg Lite sót jelentené, egy a hullámmozgás irányára merőleges felületen. Ilyenről nem beszélhetünk a gátnál, mert ott a ferde rézsűn inkább súrlódást okoz. Ez a sodrás kiiágyitja a földanyagot és árkot mos az oldalába.

Ez a művelet a gátszakadásig folytatódhat. Ezt a hullámverőt gyeptakaróval, va у lerakott rőzseanyaggal törik meg. Ezenkívül gyengíti részben a hullámtörést, részben már a szél erejét is a fűz és nyárfaerdő*

A viz átszivároghat a gáton, de a gát alatti talajon is. Ez a mentett oldalon vlztőcsákat, tavakat képez.

Ka ez forrásszeruen tört nik, akkor "buzgár"-ról beszélünk. Ez ellen szoritógáttal védekeznek. Ezt a szoritógátat a gáttal párhuzamosan épitik, attól 5o-?o n távolságban, kt. 1-1,5 m magasságban. A két gát között mege.nelkedik a vizszlnt, és ez ellenhatást gyakorol a gát oldalára, ezért ezt a vizet nem szabad elvezetni. Ahol ez a szivárgás nagymértékű ott egy agyagmagot ásnak ékként a gátba, mert a jó agyag eléggé vizzáró. Vannak drágább, jobb megoldások, például fa vagy vasszádfal. Ezt létesítik árviz közben mentésként. Árvédekezés megy rőzsével árvízkor, mikor a gát oldalát veri a viz. /4./