Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (2018) / 1759-2018

fuvások, zivatarok, hosszabb ideig tartó köd és az erősebb s él megbénítja a közlekedést. Példa erre az idsitél. Az utak síkosak, ezért lassú a közlekedés. Az autóbuszok késnek. A hókotrók éjjel-nappal dolgoznak, be yénkben kb. naponta 40-45 db gép dolgozik a közutakon. A hókotró munkások mindent elkövetnek, hogy ne legyen béna a közlekedés. A téli fa0y megrongálja az utakat, s ezek javitása sok időbe telik tavasszal. Akadályok nincsenek nagyon megyénkben rendes időjérási körülmények között. A Jászság területén, ahol mocsár volt és van is még, de kell az ut, ott erősebb alépítményt készítenek, hogy a viz ne szivárogjon fel.

Megyénk természeti-földrajzi adottságai kedvezőek. Egyedül csak rajtunk, embereken múlik, hogyan használjuk ki.

IV. A közlekedés fejlődése közlekedési eszközönként., összefüggésben a természeti-földrajzi és gazdasági-földrajzi tényezőkkel

A megye közlekedés szempontjából /Közép-'Tiszavidék/ az ország legkedvezőbb helyzetében lévő gazdasági körzete. A közlekedés tengelye a Budapest - Szolnok - Püspökladány vasútvonal. Ez a tengely kapcsolja össze a Közép-Tiszavidéket a Központi Iparvidékkel, másrészt Kelet-Magyarországgal, ill. a Szovjetunióval és Romániával. /38.: 333/ A II. világháború utáni újjáépítések befjezésével megindult a teljes forgalom és áruszállítás a megyében. A felszabadulás után épült a Kisújszállás - Turkeve keskeny nyomközü és Kunszentmárton - Tiszaug rendes nyomközü vasútvonal. A Szolnok - Ujszász közötti kettős vágány egyikét a helyreállítási munkák során fölhasználták a sinhiány pótlására. Az 1950-es évek elején építettek újra. Ujszász hármas csomópont: Hatvan, Vámosgyörk és a Keleti Pályaudvar felé. A normál nyomközü vasútvonalak hossza a megyében 42Ö km. Ez megfelel a vasutsürüség /átlagos/ országos átlagának is. Az első hároméves terv alapján született Szolnokon a gyorsraktári épü- 5 -