Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (2018) / 1759-2018

- 26 -öntözőtelepek megépítése - jóllehet a helybeli gazdaságok feladata - a fő vizvezető csatornákat azonban az állam építi meg. A Tiszána a Duna-Ti.sza közi oldalára a Jászsági-főcsatorna juttatja el máj az cntöző.vizet. Ez nem sokkal a duzzasztómű felett ágazik ki a tároló tóból és DNy-i irányban haladva a Zagyvába torkollik, á 45 km hosszú csatornából még a Mátra és a Bükk tövébe is bőven jut öntözővíz. A másik csatorna Abád szál óknál ágazik ki és D-TK-re tartva a Körösbe

torkollik. Ennek hossza 79 km less. Ebből э Nagykunsági-főcsatornábői még egy nyugati ág is kiágazik és délre haladva 46 km után a Körös torkolati szakszónál végződik. Az egész öntözőrendszer, a jászsági és a nagykunsági együtt kereken 300000 hold öntözésére ad elegendő vizet. /50.: 819, 820, 821, 822./

A vízlépcső elkészültével a Tisza e szakszónak vízhozama az augusztusi vizh zam kétszeresére, a mezőgazdasági vízfelhasználás pedig háromszorosára növelhető. Az öntözővízzel ellátott terület 1,5 mill'ió katasztrális hold. A beruházás - a mezőgazdaság elsődleges fejlesztésén kívül - lehetővé teszi:- átlagon évi 116 millió kWó villamosenergia termelését- az ár- és belvízvédelem biztonsági növelését- a folyószabályozást- s tárolótér é. az öntözőcsatornák mentén vizigényes ipar telepítését- 127 km felületű /a Balaton /5-ét kitevő/ mesterséges tó létrehozásival a Tisza-táj egészségügyi, sport- és üdülési, valamint idegenforgalmi lehetőségeinek fejlesztését.

A létesítmény több ütemben épül meg. Az alarberuházás első ütemének megkezdését és a vízlépcső 1973. évi üzembehelyezését a beruházási program alapján 'azdasági bizottsági és kormányhatározat, valamint

a TII. ötéves tervről szóló 196 . évi TI. törvény Írja elő.

/12.: 695, 696./