Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (2018) / 1759-2018

- 9 -О

О

о

uj vonal az ország legforgalmasabb vasútvonalává fejlődhet. A költségek együttesen 815 millió Ft-ot tesznek ki az uj Duna-hidat is beszámítva. Azonbán megtakarítható lenne a budapesti csomópont fejlesztési koncepciójában javasolt beruházásának egy része. Ezt a javaslatot még az 1980 előtti ütemben akarják megvalósítani, ami azonban ennél jóval nagyobb összeget emésztene fel. Ezek a tervek 10-15 éves távlatok. Még későbbi időpontra tehető Szolnok - Miskolc irányában a hiányzó közlekedési kapcsolatok megteremtése. Ennek segítségével Szolnok a Miskolc - Pécs között kiépíthető vasúti, vagy közúti kapcsolat középső állomásává válhat, ami növelné Szolnok keleti főcsomóponti helyzetet. Az iparosított körzet lehetővé tenné,

hogy a tiszai hajózás., a szolnoki vasúti és közút' csomóponthoz kap(

csolódjék, a leendő Duna-Tisza csatorna megépítésével. A csatorna a tervek szerint Lakiteleknól érné el a Tiszát, és igy Kecskemétet is viziuton lehetne megközelíteni Szolnokról. Ezáltal létrejöhet a szolnoki ipari körzetnek közös vasúti, közúti és viziuti körforgalma Szolnok - Cegléd - Kecskemét - Lakitelek négyszögben, amely már ma is meglévő zárt négyszöget alkotó vasúti vonalakra támaszkodhat. /£7.: 102, 105, 109; 17.: 125/ JC ; /, l, k, 6. /

В./Az országúti közlekedés fejlődése, problémái:

Szolnok megye közúti közlekedésének a népgazdaságban betöltött szerepét vizsgálva, a megye közlekedési szerkezetében elfoglalt helyét a vasúti csomóponti helyzete, s a tiszai szállítások mindenkori lehetőségei /e lehetőségek időszakonként változó kihasználása/ határozzák meg.

A megy á útjait két csoportba osztjuk: a tanácsi és állami kezelésű közutak. Az állami közutakat a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium szolnoki kirendeltsége tartja karban. Az utak jellege szerint a megyében megkülönböztetünk főúthálózatot, összekötő-, bekötő- és állomáshoz vezető utat. Ezek hossza összesen 1967-ben 1326 km