Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (2018) / 1759-2018

- 8 -szere Budapesttel. /7.: 5, 9, 10/

így Szolnok, ha közlekedési helyzete változatlan marad, akkor jelenlegi helyzetében a keletről Budapest felé irányuló forgalom gyüj tőpontja és továbbítója lesz, vagyis közlekedésföldrajzi szempontból a hatalmas Budapest elővárosa. A tervezett uj Székesfehérvár - Szolnok vasútvonal az ország legfontosabb közlekedési tengelyévé válhat. Az ország, földrajzi súlyvonalán halad keresztül nyugat felé és összeköti Debrecent, Szolnokot, Székesfehérvárt, Szombathelyet és Nagykanizsát. Erre a vasútra köt rá az ország É-D-i szárnyvonaladnak zöme. Ez a vasútvonal nagyrészben tehermentesiti Budapes tét, és lehetővé tenné az Alföld és Dunántúl közötti közvetlen forgalmat, szállítást. Ahhoz, hogy a Székesfehérvár - Szolnok vasútvonalat megépítsék, egy uj hid szükséges a Dunán. Eddig a vasúti közlekedés túl bonyolult. Az uj vasútvonal jóval röv'debb lenne - 154 km -, s igy elkerülhető lenne Budapest is. Az uj vasútvonal azonkivül, hogy a magyar városokat összeköti, a Szovjetunióval is biztosítaná a közvetlen vasútvonalat Székesfehérvártól. Minthogy a jó közlekedési viszonyok a településfejlesztés egyik legfontosabb követelményei, az uj vasútvonal a főváros túlzsúfoltságának és a vidék viszonylagos elmaradásának megszüntetése érdekében rendkívül fontos tényezővé válhatna. Az UVATERV a Székesfehérvár - Szolnok közötti vasútvonalra vonatkozóan két javaslatot tett. Alapelv az, hogy az uj vonal a lehetőségek szerint minél rövidebb legyen és a Duna-hid a Budapest - Dunaföldvár közti távolság felezőjén épüljön fel. Olyan helyen, ahol a védőgátak a folyam közelében vannak, mert ez az elvégzendő földmunkákat jelentékenyen csökkentené. A második kivánalom: az uj vasútvonal Nagy-Budapest vonzáskörén kívül csatlakozzék a meglévő fővasutvonalhoz. A forgalmat csupán napi 20-25 tehervonatra és 10 személyvonatra becsülték, de ezeket már a jelenlegi forgalmi igények is túlhaladják, - távlatban pedig az