Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018

Az utóbbi öt óv alatt a villanyt bevetették majdnem minden utcába, 1%4-bcm pedig végleg befejezik* Sajnos mindezt a pozitívumot nem mondhatom el a vízellátásról* Viz készletünk nem kielégítő* Mintegy harminc központi kút szolgáltatja a vizest a falu lakóinak, mégsem elegendő* Szórt tervezik szintén a leendő központba az egész falut ellátó yíküiü cpitését,

Tiszaioldvár mezőgazdasági község. Önköltségcsökkentést jelenteпо a község számára egy konzervgyár, almi gyümölcsöt és zöldségféléket ogyaránt feldől, óznának* A szükséges nyersanyag megvan, hiszen a szőlők és gyümölcsösök bőven adnak termést és nem kellene elszállítani Kecskemétre vagy 3agykörösre* A textilészövetkeze lek pedig biztosítanák a zöldség-nyersanyagot. /59.*35*#39.,/

Tia aiöldvár tehát országúti, kevés halmaz éa hegyközség /Homok, Oszoló/ jellegű település* А XXXI* kongresszus alapján a falu-váróé ellentét felhív )1 fisát tűzte ki célul a Községi Tanács* Az első lépéseket már seg la tette. Hátráljuk haladó törekvéseit továbbra is folytatja és Tiszaiöldvár kulturált, civilizált, technikai és egészségügyi szempontból iu fejlett község lesz*

tiszaeOlwAr cazdasAgföldkajza

4 Masőaago I , földrajza

A mezőgazdaság gazdasági életünk jelentős része* Két fő ág® a növénytermelés és az állattenyésztés* A XVIII* század elején elsősorban az állattényé aztóa volt a jelentősebb Ti zafbldváron. Л török pusztítása idején parlagon maradt a földterület nagyrésze. A betelepítéssel megindult a föld feltörése, azonban a jobbágyság elmaradott termelő eszközei miatt igen nehezen haladhatott a szántóföldi termelés* A sztyeppes, mocsaras legelők elegendő élelmet biztosítottak a juhoknak. Évtizedeken keresetül jelentős volt Tiszaföldvár juhállománya* Alig volt olyan ház a XVIII. században, ahol a juh hiányzott volna, A tej és a hús biztosítása mellett, bőrt és gyapjút ie adott*

A század utolsó évtizedeiben már csökkent a juhállomány, ugyanis az £K-ről benyúló Szolnok- löazháton keletkezett vályogos, gesztenyebarna mezőséi talajt felszántották. Ezzel csökkent a legelóterület.

A földeourak ekkor már inkább, a jó hírnévnek örvendő alföldi lovakat tenyésztették./ 7ö.,6G./

A XI1* század elején az addig jól jövedelmező állat tenyésztés háttérbe szorult, a földesurak és a jobbágyok jövedelmének nagyrészót a szántóföld adta. Elsősorban gaüuuanövónyeivet - búzát ós rozsot - termeltek.