Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018

A laposokban bő von termett a fejős kápoazia, a borsó, a bab és a zöldségfélék./ 31./

libben a s»ágadban válik jelentőssé a kender és a dinnye termesztés is Пакиföldváron. Kenderből bőven terjesztettek, erre utalnak a "kenderföld" elnevezés, amelyek Ti:zaföidvár keleti részén húzódnak. A nevet ma io viselik, de kendert már nem mindenütt termesztenek rajtuk.

A kiegyeséв után 8 szőlő és gyünölestelepités bizonyult kixizetődőaek. /62.,/

Már az 1730-40**©s években is telepítettek szőlőt a jobbágyok, Ugyanis tiz évi adómentességet kaptak a telepilésért. / 70.,53./

A fokozottabb telepítés csak 1867. után történik.

А XIX. század második felében Tiszaföldváron feltűnően sok az aszályos év és más természeti esopás. Ezért volt az, hogy a sok szántó mellett elenyészően kevés a rét és a legelő.

A sarju is nagy ritkaság volt, ezért nemcsak a földesurak, hanem a közlakoook is termeszteni kezdték a bükkönyt és a lóherét. /70.,71./

Az állettenyésztés а XX. század eleje óta belterjes iotálózó állattenyésztés, üzemi for ája a felszabadulásig Tiareföldváron nagyobb részben kisüzemi, kisebb részben pedig nagyüzemi forma.

A belterjes állattenyésztés maga után vontu a takarmánynövények fokozottabb tér; elését. Jelentőssé válik az 1951-as években a kukorica és az árpa mellett a takarmányrépa és a szálastakarmányok tor észtése./52., A fele«F?ö::duláa után Tiszai о ldváron is megtörtént a földreform.

A parasztság egyrésze a kisüzemileg egyéni gazdaságban termelt© a beadáshoz és ce, 11 hetén hez szükséges terménymennyiséget.

Be voltak oly na parasztok, akik t emelő az vetkezeti csoportot alkottak és közös erővel művelték a földet és tenyésztették az állatokat. Ez az első termelőszövetkezet a Lenin termelőszövetkezet volt, ami 1948-ban alakult. / 19., 17./

Az első évben azokat a növényeket termesztették, amelyek biztosították a megszabott munkaegység kifizetését, búzái, árpát, répamagot termeltek Az állatállomány eltartására pedig takarmány lé léket és kukoricát tértid tefc. /19.,/

A felszabadulás utáni 10-14 óv alatt megmutatkozott a temnelőszövetkezet előnye az egy ni gazdaságokkal szerben. Gyakran előfordult az, hogy a tél igen hosszúra nyúlt. Ez rá is nyomta a bélyegét a jóminóségü murikára* A lo, gwbb különbséget az őszi és tavaszi kalászosoknál lehetett ésslelni. A termelőszövetkezeteknél sokkal fejlettebbek voltak a növények, mint az egyéni dolgozó parasztságnál. Itt mutatkozott meg a gépi munka előnye.

Gyakran előfordult az, hogy a tavaszi munkáknál elsősorban a kapálás- 11 -