Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018
— 6 — Ugyancsak kőkori telephely volt az uj temető mellett létesített KTSZ téglaégető mögötti partos helyen. Itt a mai "Sulymos-part” nevű patkó alakú Borotva lehetett a kők о rajiakban ólő Tisza-meder, amit az is bizonyít, hogy őzen a lelőhelyen igen sok hálóauly került elő./29.#/ hindiét hely alkalmas volt ez őskozosségi társadalom foglalkozásaihoz: halászat, vadászat, gyűjtögetés. Sárgaföldből /alföldi lösz/ formálták, majd égették edényeiket, hálóeulyaikal, a kezdetleges szövőszék huzósulyait, tűzhelyüket, vadászati célokra készített gömbülaku dobósúlyalkat. A homoki részen / Ószőlőben/ kőkori orsósuly is előkerült. De a miskolci ávas és a kompiéul- hegység vulkánikus kőzetei is előkerültek az egykori telephelyem klorit, kalcedon, raájopál, füstkvarc stb.Valóazinüleg a folyókon szállították ezeket lsj a Tisza és a Zagyva hatalmas mocsár- és árterületén, öntésterül*;tón. Tiszaföldvár környéke viszonylag sűrűn lakott volt a kokorazakban is. Ezt bizonyítja az eddigi körülbelül nyolc lelőhely is. A bronzkorszakban használt bronzöntő mintákat tal?Utak a Kossuth Lajos ut É-i részén. Ez arról tanúskodik, hogy a bronzkorban ia volt itt település./TO*,/ A római- és a népvándorlás-kor szórványos leletei azt bizonyítják, ho у az élet folytatódott az időszámításunk utáni századokban is* Tiozafóldvár fekvését illetően egy D-ről É felé nyúló "alföldi lösz” félsziget, amelyet Ly-ról és K-rŐi mocsaras ruuzek határoltaki két Tisza-BOrotva* Az egyik s mid Haleazek helyón volt, a másik a mai Csesz-árok mentén* Dél felé árvízmentes szinten csatlakozik a tiszazugi lepel homokhoz és К felé az úgynevezett Szolnoki-löszháthoz, amely már óholocén szint, mentes a mai Tisza árviztől. így a fekvéso alapján érthető a falu neve, Tiszalöldvár, még akkor is, ha шла volt itt soha mesterségesen épített vár. TiazafÖldvár neve legelőször а XV. században fordult elő. Hozzátartozott Martfű puszta is. А XV. század öltjén fiszaföldvár a dunaföldvári bencés apátság jobbágyfaluja volt. Egy ideig Tiszaföldvár a Hunyadiak birtoka is volt, majd átkerült Caibak Imre nagyváradi püspök birtokába. 1596-ban II. ferdinánd király, hogy a magyar urakat magához láncolja, igen sok birtokot adományozott. így került Tiszt földvár eböea az évben két uj ióldoaur Földvári István és öharavich Döme birtokába. А XVI. század folyamán a források Homokot ós Homokazállást igen sokat emlegetik / Tizzaföldvárhoz tartozó homokos szőlővidék ma/. Régebben jászkan település volt, a Kolbász-székhez tartozott,/21.,/ A török korszakban ez a vidék csak ideiglenes lakótelep volt. A lakosság a pusztítások és az elhurcoltatáaok elől elíaenekült a nádasokba
