Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018

- 7 -és a nagyobb Tárásokba# Később azonban visszatértek felépítették

vályogházukat, fűzfavesszőből font kunyhójukat, veremlakásukat, vagy szállásukat* 0e a legközelebbi portyázás alkalmával ismét elmenekültek védettebb tájakra# / 53#*/

Tisaiii'íiisivárt 1721-ben újonnan telepitették be. Az uj lakosok agy kimagasló félszigetre építették házaikat. A félszigetet három oldalról a Tisza aorotvái határolták, így tehát környékének nagyrésze állóvíz volt, valamint mocsaras# nádas világ. A biztos védelem kiépítéséért a negyedik oldalon, délen védőárkot ástak, amit a későbbiek folyamán állandóan bővítettek, azélesitettek, mélyítettek. Ez az árok a mai Sarkadi- féle háztól a Sánc utca Ny-i végéig húzódott, az "aljáig.

Az uj lakosok még válogattak a földben és ahol jó, termékeny földei találtak, ami a Tisza árvizétől is védett volt, ott maguknak szabadon fel törhették a termékeny földet.

Az állandó megtelepedés után gyorsan szaporodó népesség uj és uj határrászek feltörését és termelésbe való bekapcsolását tette szükségessé, amit viszont a határban terpeszbedő vízállások, morotvák és szikes foltok akadályoztak. Ekkor a földeket a jobbágyok munkabirásához, igaerejéhez képest arányosan felosztották.

A lakosság szaporodása maga után vonta a mocsarak lecsapolását és az árvízvédelem kiépítését. Mr 184Ö/49. ©lőtt felvetődött a Tisza szabályozása, de a véglete megvalósítása csak a szabadságharc után következett be. / 10«| 251-253»; 44.,/

A falu lakói dél felé terjeszkedtek, tehát az uj házépítők már a Sáncon kívül építették házaikat.

A kapitalistaя hatása csak a század végén érződik. A mai Kossuth Lajos ut és Baross-körut északi felében telepedtek le a kiskereskedők és az iparosok, Így 1900 előtt Tiszaföldvárnak ezen © részén laktak a gazdagabbak.

Á kiegyezés után Tiszaföldvárcn is ujaub és újabb kultúrnövényeket és elsősorban szőlőt és gyümölcsöt termesztettek. Ezzel a régi iloraokazállás és Homok-puszta eltűnt és megvetette lábát a jó jövedelmező szőlő és gyümölcs* Ez a terület hegyközség jellegű települőn, tehát majdnem ninden erjes szőlőparcellán lakóház épült, utak, utcílk, villany- és vízvezetékek létesültek és igy ezeknek e szőlőparceilóknak a nagyttzeaesitőse szinte leküzdhetetlen anyagi akadályokba ütközik. Uj üzletek, iskolák és egyéb intézmények épültek. Az erősödő kereskedői cm hatására a kunszerit márt oni- szolnoki ut mellett épültek a szőlő-, bor-, gyümölcs-, és zö 1 d sógfolvásárlók, a posta, az iskola, a mozi és az egészségű yi intézmények.