Tóth Attila: A szarvasmarhatenyésztés fejlődése a cibakházi „Vörös Csillag” MgTsz-ben (2018) / 1697-2018

megvalósításának érdekében az 1968-71-es években szakosított szarvasmarha telepet létesítettek.

Az üzem nem rendelkezett a megvalósulás időszakában a telep feltöltéséhez szükséges tenyészállemánnyal /tehén, üsző/. Ezért a betelepítéshez társgazdasági forgalomból bizt©sit@tt alapanyagot 230 vemhes üszőt vásárolt.

A meglevő, és a vásárolt állomány /fajtája magyartarka/hasznositási irány vonatkozásában kettős hasznosítású. Alkalmas hús, és tejtermelésre is.

A saját, és a vásáréit alapanyag telepen való elhelyezése és nevelése magasabb fokú, és korszerűbb tartási technológiát kívánt.

E kívánalomnak nem teljesen felelt meg a szarvasmarha

c

telep, de mindenképpen igen nagy lépést jelentett a szarvasmarhatényésztés helyzetében.

Az összevont állományban fertőző vetélés /brucella abortus/ lépett fel, mely tartósan meghatározta a szarvasmarha tenyésztés ágazatainak termelési eredményességét jellemző mutatókat, és ebből eredően a hizómarhatartás eredményét, értékesítési lehetőségeit, /export tilalom/ is.

A termelőszövetkezet szakvezetése ugv döntött, hogy a szarvasmarha-állomány brucella mentesítését saját erőből oldja meg, mivel teljes állománycserére /1350 db szarvasmarha/ pénzügyi lehetőség nem volt.