Végh Attila: Mesterséges fácánnevelés a tiszaföldvári „Dózsa” Vadásztársaságnál (2018) / 1691-2018
gazdálkodási rendszerről a nagytáblás, intenzív rendszerre, alkalmazkodott? az élőhely, a táplálkozási feltételek módosulásához /ellentétben sok, hagyományos, már-már veszélyben lévő alföldi vadmadarunkkal, pl a fogolylyal és a fürjjel/. A fácán élőhelye is egyre csökken, az utmenti, táblaszéli bokrosok, csenderedek felszámolásra kerültek, berkek, bozótos ligetek egyik napról a másikra eltűnnek. Mindez fokozottabban jelentkezik a monokultúrás művelést folytató nagyüzemek területein. Az eddig létesített utmenti, táblaközti fasorok mennyiségben sem pótolják a tartós rejtőzést biztositó növényzetet, másrészt, igen gyakran rosszul telepitettek, satnyák, aljnövényzetüket vegyszeresen kiirtják, alkalmatlanok a vad számára. Egyre szükül tehát a fácán természetes szaporodási és fennmaradási lehetősége. Sajnos, a fácán különböző módszerü mesterséges tenyésztése, nevelése nem oldja meg a problémát, hiszen a nevelés végén kitelepített madarak fennmaradásának feltétele maga az élőhely, annak milyensége, terjedelme, zavartalansága, stb. A nevelést végző Vt ezeknek a feltételeknek a biztosításáért kemény munkát végez. Az előzőkben ismertetett kitelepitési területek a követelményeknek megfelelnek - egyelőre.., De a fácánállomány szinten tartásához, esetleg növeléséhez nem elégséges az u.n. ideiglenes vadrejtők, vadföldek terjedelmének növelése /ami olykor magában is nehezen megy/, hiszen tapasztalat igazolja, hogy pl a nagytáblás kukoricában, napraforgóban a kitelepített növendék-fácán eltűnik, elpusztul. Csak az állandó vadrejtők, cserjések, kisebb erdők, megfelelő szélességben és módszerrel telepitett fasorok, erdősávok létesítése növelheti a fácánállomány életfeltételeit. A Vt együttműködése а к környező mezőgazdasági nagyüzemekkel hagyományos, sok tekintetben kielégítő, jó kilátásokkal a tovább fejlődésre. Gondot okoz a felnevelt, átteleltetett, mondjuk úgy: visszavaditptt fácánok további sorsa. Egyes megfigyelések szerint, a mesterséges körülmények között nevelt fácánok tojói csak részben kotlának meg, fészekrakó ösztönük zavarttá vált: széttojnak, vagy fészkeiket költés előtt elhagyják. Ennek okát /és pontos felmérését, bizonyítását a jelenségnek/ gondosan kutatják, végleges álláspont a megbízható adatok hiányában még 9
