Végh Attila: Mesterséges fácánnevelés a tiszaföldvári „Dózsa” Vadásztársaságnál (2018) / 1691-2018
Io nem alakult ki. Egyik feltételezés szerint, a szaporodási dinamika 2o-3o%os csökkenése /Sinkovits M. dr adata/ a mesterségesen tenyésztett mongol alfaju fácán /Ph. colch. mongolicus/ arányainak növekedése miatt történik. Ez a törzs súlyosabb az átlagosnál, jobban domesztikált, röpkészsége gyengébb. Ha ez a feltételezés igazolódik, feltétlen ig£ny gyanánt lép fel a szelekció, a keresztezés, a génbank létesitésének szükségessége. Az utóbbi módszerekkel élve, a nagyteljesítményű keltető gazdaságok alkalmazlodóbb, életképesebb törzsállományt tudnának produkálni. Feltétlenül hagsulyozandó, hogy bármilyen intenziven nevelünk fácánt, a természetes körülmények között nevelkedett fácánokat nem nélkülözhetjük, ezek védelme, óvása legalábbis a mesterséges tenyésztéssel azonos súlyú feladat. A nevelt fácánok szétterjedését több kutató vizsgálta. Az elmúlt két évad nevelt fácánjait a Vt lábgyürüvel látta el, igy ellenőrizni próbálták szétterjedésüket és hasznosításuk mértékét. Az elterjedés alakulását több vadásztársaság területén, többek közt a Vt-én is Farkas Dénes vizsgálta, és tette közzé. Mérései szerint a nevelt fácánok 1-7 km távolságú körben terjednek szét, de a Vt által gyűrűzött fácánokból 25-3o km-re kibocsájtási helyüktől került pár db elejtésre. Az adatok pozitiven értékelhetők, ha a fácán természetbe való jó beilleszkedését tekintjük; negativ, ha az elvándorlás tömegében és távolságában egyaránt nagyarányú, mert ez az élőhely elégtelenségét bizonvitja. A hasznosítás fokát is a terítékre került gyűrűzött madarak számából próbálták meghatározni. Az eredmény meglepően gyenge: a kihelyezett mennyiség felének /csak himivaru madarat vadásztak/ kb 2o %-a került terítékre. A telepítési helyek környékén elejtett fácánok súlytöbbletéből, erőteljesebb külleméből viszont, a természetes és mesterséges körülmények között nevelt madarak biztonsággal megkülönböztethetők, még a vadászati szezon végén is. /7o-12o g sulykülönbség a mesterségesen neveltek javára/. így kézenfekvő, hogy a műanyag gyűrűt a fácánok nagy része elhagyja, esetleg lecsipkedi, ami a gyürüzés ezen technikájának elégtelen voltára utal. Felmerü a kérdés: mennyibe kerül a vadásztársaságoknak a mesterségesen nevelt fácán darabja ? A leggondosabb és pontosabb számítások szerint is,
