Fehér Ibolya: A népi hatalom kialakulásának folyamata és intézményei Tiszaföldváron 1950-ig (2018) / 1678-2018
20 Igaz, hoty Tiszaföldvár mezőgazdasági jellegű község, így az államosítás a téglagyárra terjed ki. Az üzem történetével foglalkozva megállapítottam, hogy egy tőkés jellegű részvénytársaság kezében kezdte meg komoly munkáját, i.s a társaság a Tiszaiöldvűri Polgári Társulati Alap volt. A téglagyár a felszabadulás után a Pö1dmüveS3zövetkezet ellenőrzése alatt áll, 1949 márciusától - az államosítástél - egyre nagyobb arányú lesz a gépesítés, hzt a korszerŰ3ité3t már a Ti3zaiöldvári Polgári Társulati Alap is tervezte, de csalt "tervezte". Igen jól látható itt a két rendszer közti kü» «' . lönboég: az egyik mindig csak tervezett, míg mi a tervet végre is hajtottűk./61./ VI. Szolnok megyében a szolnoki járás legnagyobb községe: Tiozoföluvár. 1949-ben itt is megtörtént a földosztás. Teljesült a parasztság évezredes álma. A községben 6690 kh. föld került felosztásra 1040 személy között. A földhöz júttá tottak társadalmi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy 625 fő a felszabadulás előtt uradalmi cseléd és napszáimos, a többi pedig kisbirtokos, illetve néhány holdon dolgozó paraszt volt. bgy juttatott átlagosan 6 kh.földet kapott, Így a község lakóinak nagyrésze középparaszt lett, néhány kulálc család maradt 20-30 kát.hold földdel. Mind elül ez hozzá kell számítani, hogy ez a község 1945 előtt is igen sole, néhány holddal rendelkező parasztesaládot számlált, з nagy részük szőlővel i3 rendelkezett, írni sokkal nagyobb értéknek számított, mint az ugyanakkora területű szántóföld, A tiszafoldvári dolgozó parasztság 1943-ban tette meg az első lépést a szocialista nagyüzemi gazdálkodás utján. Nehéz és bátor lépés volt ez abban az időben, amikor a parasztság döntő részének tudatában - a tőkés rendszer örökségeként - elevenen élt a magántulajdon utáni vágy, •/ •