Fehér Ibolya: A népi hatalom kialakulásának folyamata és intézményei Tiszaföldváron 1950-ig (2018) / 1678-2018

21 -Л szovjet kolhozrendazert elrettentő 3zinben festették elébük évtizedeken át. Hogyne ragaszkodott volna a föld magántulajdonához, szinte jobban, mint az életéhez, hiszen a közös tulajdont nem ismerte, a közös munka felemelő érzését

nem érezte soha.

De a legbátrabbak elindultak az úton. 1948«október 12-én 16 család megalakította az első termelőszövetkezetet, amelyet а Ьагсоз múltra emlékezve, a nagy parasztvezárr61, Dózsáról neveztek el* Az alapi tő tagok közül is az elsők voltaic*

Gácsi Mihály, ifj.Qláh Imre, K.ázabó Lajos, Süveges Sándor, Árvái András. A tagok földnélküli szegényparasztok voltak nagyrészt, de csatlakozott hozzájuk néhány iparos is. Amikor a megalakulás gondolata felvetődött közöttük, a szebb jövőben vetett hitükön, s a párt irányításán kivul nem volt semmijük. Az Oszöllöi Olvasókörben gyűltek össze a termelőszövetkezet megalakítására. Azonnal vezetőséget is választottak. Elnökük: Gácsi müiály lett, ószöllöi kommunista, szegény paraszt fia. Vezetőségi tagokként három, maguk közül valő / ifj.Oláh Imre, K.bzabó Lajos és Árvái András/, a legismertebb, legrátermettebb embereket választót túli meg.

Az első földterületet a községi elöljáróság adta: 150 kát. holdat / a mai Lenin tsz.terülétén/. Ehhez a földterülethez kaptak még egy pár lovat, egy ekét, egy boronát. Ez volt a termelőszövetkezet megalakulásakor a teljes felszerelés.

Nehéz, emberfeletti küzdelemmel dolgozott a kies csoport. Sem a felszerelés, sem a munkaerő nem volt elegendő. Ezekben a nehéz időkben segített a í’öldmüvesszövetkezet is géppel. Erre a segítségre az alapitó tagok még most is köszönettel és hálával emlékeznek vissza. A nehéz fizikai munka mellett politikai harcot is kellett vívnia ennek a hősiesen küzdő kis csapatnak. A volt bérlő, a tulajdonos, a kulákság egy része rágalmazta a szövetkezetét és a tagokat, sőt a fenyegetésektől sem riad talc vissza. A nép állama azonban nem hagyta magára a tsz.tagságot.