A Tisza Cipőgyár termelésének természeti és társadalmi tényezői (2018) / 1670-2018

I_

X

Martfű története a felszabadulásig:

Határozottan állítjuk, hogy Varsány és Martfíi már a honfoglalás előtt lakott volt, csak nem tudjuk biztosan kik által.

XV. század elejétől fennmaradt okmányok szerint "Tiszaföldvár" a hozzátartozó "Marthyens" pusztával együtt a dunaföldvári apátság tulajdona volt.

Az 1571-es években a lakóházak száma: 14. A török dúlás alatt a települések jelentős része elnéptelenedett, pusztává vált. Később a birtok a Rákócziak kezébe került. A megtelepedés érdekében a jobbágyok kedvezményt kaptak. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a terület ismét néptelenné válik.

177o-ben a Podmaniczky család a község földesura. A lmtár jóminőségü, termékeny, de szűk. Robot szükség szerint, kilenced természetben.

II. József császár korabeli térképén Martfűn " Schweizesei ", azaz towaooaot es "gestütt", azaz ménes szerepel.

Árutermelő mezőgazdasági üzem a szarvasmarhát "lábon hajtották" Németország felé, Nürnberg , Augsburg állatpiacaira. Az állatok Martfíi - Vezseny - Törtei - Cegléd - Vecsés vonalán kerültek fel Budára.

Martfű nagy gazdasági épületekkel rendelkezett: ménesistáló, tehenészet. A tiszai átkelőhely Уегзепу - Martfű közé helyeződött át.

Ebben az időben Martfű pusztán 113 család lakik. Fő ága a gazdálkodásnak a marha és lótartás.

Házak s z áma * 5 о.

О

193o táján a terület jellegzetes alföldi nagybirtok és tanyavilág volt. A terület három földbirtokos kezében volt. A nagybirtokok között tanyavilág. A település tényleges kialakulása az 193o-as évek közepére tehető, ugyanis a település fejlődése az ideépitett cipőgyárnak köszönhető. A gyárat a cseh származású Thomas Bata alapította.

A gyár alapítására olyan helyet kerestek, ahol vasúti, országúti és vizúti olcsó szállítási lehetőségek mellett, szinte korlátlan meny/