A Tisza Cipőgyár termelésének természeti és társadalmi tényezői (2018) / 1670-2018

A táj külső formái, a víz szerepe a táj életében: Martfű község a Tisza bal partján, Szolnoktól délre, 2o km-re helyezkedik el. Nevét a "mart" szó jelentése alapján kapta, mely magasfekvésű, meredek partot jelent. A "fii" összetevő, a fő szó régi és népnyelvi kifejezési formája: valaminek a fon_ tos /fő/ része. A felszín a folyók és a szél munkájának eredménye. A kéregmoz­gás időszaka alatt a Nagykunság 12o métert süllyedt, a Tisza elfoglalta mai medrét. Martfű a folyó egyik legnagyobb kanya­rulata mellett, a holocén sülyedésből kimaradt rögön, a szolnoki rögön helyezkedik el. A talajképződésben feltöltő munkájával a Tisza játszotta a leg­nagyobb szerepet. Martfű területén a levantei árok feltöltésé­ben már fontos szerepet játszott az Ósduna is. Az ember megtelepedése szempontjából legnagyobb szerepe a Tiszá­nak van. 3,5 km. hosszúságban húzódik a község mellett. Középszakasz jellegű, szeszélyes vizjárású, különösen a szabályozás előtt volt ez igy. Egy-egy áradás alkalmával a nagy kanyarulat­nál szinte tóvá vált a vize, melyből csak a magasabb fekvésű te­rületek látszottak ki. A szabályozás előtt a kiáradó Tisza valóságos mocsárvilágot terem­tett. A vízinövényzet számos fajtája tenyészett a tájon. A sza­bályozással megcsappant a vizinövényzet, a füves térségek, bozó­tok helyét szántóföldek foglalták el. Földrajzi fekvése alkal­massá tette a letelepedésre, halászatra, tiszai átkelésre. Martfű nevét 195o-ig Tiszaföldvár nevével együtt kell említeni, mivel közigazgatásilag hozzá tartozott. /

Next

/
Thumbnails
Contents