Böszörményi Ferenc: 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom és következményei forrásmunkák tükrében (2018) / 1666-2018
két nem lehetett megoldani. Csak a tankok és gyárak államosításával lehetett volna ereünényt elérni. Annál is inkább szükség lett volna erre és a munkáséilenőrzés mogvalósítására mivel a tőkések bojkot táfeák a termelést. Természetesen erre,a kormány nem vállalkozott^ez polgári jellege miatt lehetetlen volt. » - 1 .• ** « A Budapesti Munkástanács dec. 13-i ülésén mind a EMP,,mind az SZÉP, előterjesztette javaslatát az agrárkérdés megoldására. A legfontosabb eltérések a két javaslat között a következők voltaki A kommunisták megváltás nélküli kisajátítást követeltek,,mig a szoc-~ demek bérleti dijaÉ vagy vételárat adtak volna a földért. A kommunisták a nagy, - középbirtokok, valamint a kizsákmányolás megszüntetését akarták, ezfcel szemben a szoedemek az 5oo holdas birtokokat is meghagyták volna. А ШВ a földmives- szegények tanácsain keresztül hajtotta volna végre a kisajátítást, ezzel szemben az SZÉP a régi államapparátus segítségével. Tehát a két párt programja között alapvető a különbség. A KMP-é sokkal forradalmibb. Természetesen az egyszerű parasztok ez mellett foglaltak állást, ami az SZÉP és,a kormány tömegbázisának csökkenését a KMP-nek növekedését jelentette. Az SZBP-nek még nov • elején áikerült biztosítani a maga számára a döntő többséget és igy eltudta érni, azt,.hogy а Ш2 programját ne fogadják el. Sőt még azt is eltudta érni, hogy ezt a javaslatot a januárban összehívandó földmives kongresszuson ne is ismertessék. Ezzel az SZÉP vezetősége azt akarta elérni, hogy a parasztság ne is ismerje meg ezt a koncepciót, mivel az SZÉP is tudta, hogy annak feltétlen sikere lenne. Azonban nem érte és nem is érhette el célját az SZDP mivel,а ЕЫР-пек csak idő kérdése volt, hogy a parasztáságot is felvilágosítsa. A ■ f -Azonban ennek a programnak is volt hibája. Hem foglalt állást a föld** osztás mellett, hanem a szövetkezetek alakítása mellett szállt sikra. Ez azt jelentette, hogy figyelmen kivül hagyták a szegényparasztok és általában a parasztság igényeit és igy az nem támogatta maradék nélkül, a KMP-t. A kommunista,vezetők ezt a javaslatot a városi munkásság szemszögéből dolgozták ki, és itt a gyökere annak, hogy később nem alakult ki a munkás - parasztszövetség. Ha Kun Béla nem ilyen, jelszót adott volna ki, hogy " Erélyes küzdelem a földosztás ellen. ",/ 1/,чЩ
