Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016

1876. 44. sz., Pesti Napló 1876. okt-nov./ így érthető, hogy múzeumőmek is őt választották meg.

Az Arch. Ért. 1877. XI. k. 194. o. cikke szerint a Fechtig Imre báró költségén felszerelt helyiségben, az eddigi régészeti tárgyakat elrendezve, szakkönyvtárral együtt, egy kis majális keretében megnyitották. Ezek szerint fél év elteltével költöztették új helyre, melynek oka nem tudható. Az ilyen nyilvánosság előtt történő megnyitás célja, valószínű a régészet népszerűsítése volt az itt élő lakosság körében.

A társaság első elnöke Széli Farkas kunszentmártoni járásbíró volt, akiről nem tudjuk mikor került el onnan? Elnökként valószínű őt váltotta Br. Fechtig Imre már korábban, mint ahogy erről olvashatunk az Arch. Ért 1885. V.k. 114-115. oldalán.

A kis társaság nagy lelkesedéssel kezdett a munkához* a táj régészeti felkutatásához, melyhez jelentősen hozzájárult Rómer Flóris buzdítása, szakma segítése. Ezt méltatja a társaság titkára, Kovách Albert az 1876. év őszén végzett négy ásatási jegyzőkönyv Előszavában, ahol kihangsúlyozza a megalakulás nemes célját; tanulni, és népszerűsíteni az archaeológiát.

Ezek a kőnyomatú kiadványok alapos, pontos és szakszerű munkáról tanúskodnak, mely ismertté tette őket a hazai régészek, kutatók között.

Kovách Albert a társaság mindenkori tikára önéletrajzában3 a következőket írja; “Az 1876-ban Rómer Flóris jelenlétében Puszta-Istvánházán eszközölt halomásás alkalmával alakult tisza-zugi régészeti magán-társaság titkár ez ideig eszközölt ásatásokról 28 jegyzőkönyvet, a múzeumuknak rajzokkal ellátott naplót és albumot szerkesztett, és miután a múzeumuk tárgyai a m.n. múzeumba helyeztettek el, a naplójuk és leltáruk másolatai szintén ide küldettek.”

A leírtak szerint tehát meg kellene lenni mind a 28. jegyzőkönyvnek, de hiába érdeklődtem több országos intézményben, nem sikerült rábukkannom, pedig csak így kaphatnánk teljes képet munkájukról.

A még megtalálható jegyzőkönyvből az első négy a Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárában, a XXV. A Szolnok Megyei Levéltárban található, mely íKTóth Dezső tiszakürti ref. lelkész hagyatékaként került oda.

A “Tisza-Zugi Archaeológiai Magán-Társulat ásatásairól meglévő jegyzőkönyvek 1876. Előszó

1. Ásatás Szelvényen 1876. okt. 16-án.

2. Ásatás Puszta-Istvánházán.

3. Ásatás T. Ughon, a “Keménytetőn”.

4. Ásatás Szelevényen 1876. évi nov. 4-én.

Ásatási jegyzőkönyv 1886. XXV. Tiszakürt 1886. okt. 25.

Utalások ásatásokra

1. Arch. Ért. 1877. 194. o.

Tavasz folyamán két ízben Szelevény Menyasszony dombon

2. Átmetszet Szelevény Menyasszonyparton VIII. és IX. ásatás az 1880-as években. /Régészeti Adattár/

3. Arch. Ért. 1893. 354-56. o.

K.A. A tiszazugi lovassírokról. Szelevény Menyasszonypart 1883. aug. 22. 15. sz.

J Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Vl.k. 1186. old.

27