Csetényi Mihályné: Egy amatőr régész és nyelvész a 19. században. Kovách Albert csépai postamester élete és munkássága (2016) / 1613-2016
219. о./ “Ellenpéldául fölhozzuk a tiszazugi arch, magántársulatot, mely mindössze 8, mondd nyolcz tagból áll, s legfőbb tevékenységét ásatásaiban fejti ki; bir múzeummal és szakkönyvtárral; kőnyomatú kiadványa bár nem fényes ugyan, de a legpontosabb és alaposan szakszerű működés képét tárja elénk, úgy, hogy habozás nélkül be kell vallanunk, miszerint ezen parányi erővel rendelkező társulat ásatásai hazánkban az első rendszeres ásatások!” Sajnos a társaság tagjairól keveset tudunk. Többségük a vidék nagybirtokosai voltak, akiket a történelem vihara messzire elsodort. A társaság első elnöke Széli Farkas 1844-ben született /Hódmező/ Vásárhelyen. 1874- ben került Kunszentmártonba járásbírónak, de nem tudjuk meddig élt itt? Szenvedélyes könyvgyűjtő volt, melyek főként történelmi, ill. arch, témájúak voltak. Számtalan régészeti és történeti cikket írt szakfolyóiratokba. Ő rendezte saját alá Gyártás István 4 kötetét /Jászkunok története c./. 1894-ben megírta a Nagybessenyői Bessenyei család történetét, melyhez ő maga is tartozott. Debreceni évei alatt illusztris tagja volt a Múzeumi Bizottságnak. Lényegesen több mindent sikerült összegyűjteni a társaság titkáráról, Szászi Kovách Albertról. /Avatóbeszédben ismertetve./ E rövid ismertető is képet nyújt sokoldalú egyéniségéről, önzetlenül végzett kulturmissziójáról. Egyben bizonyítékául szolgál, hogy a nagyvárosoktól távoli kisfalvakban is lehetett és lehet ma is maradandót alkotni, kis mozaikkal hozzájárulni a nagy egészhez. Az évforduló alkalmából 2001. nov. 10-én Kunszentmártonban Régészeti konferenciával EMLÉKTÁBLA-AVATÁS Kim*Mntmlrh>n,2001.11,10. AZ AVAR ÖTVÖSSÍR LELETEINEK. MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁSA KvíiJiifrtmirton, 2001Л1.1(X összekapcsolva emléktáblát avattunk a Helytörténeti Múzeum falán. Az újonnan megalakult Társaság létszámára, a nevekre ebből az időből nincsen adatunk. Csupán néhány résztvevő neve olvasható az ásatási jegyzőkönyvből. Első konkrét adat az Arch. Ért. 1877. XI. k. 219-220. old. olvasható, amely nyolc főről tesz említést. Az Országos Régészeti és Embertani Társulat 1879. évi évkönyvében öt tiszazugi tag neve szerepel. Ugyanezen évkönyv 1886-88-Bp. 66-67. oldalán található kimutatás szerint a Tiszazugi Társaság tagjai közül a következő nevek olvashatók; Gr. Bolza József, Elek Salamon, Eördögh Gyula, Br. Fechtig Imre, Kovách Albert, Széli Farkas. Elképzelhető azonban, hogy Széli Farkas ekkor már nem itt ténykedett. Érthetetlen számomra Schweiger Lajos nevének hiánya, aki a kezdeti szakaszban az 1876 őszén rendezett négy ásatás mindegyikén részt vett. Ezek közül egyet az ő birtokán, Puszta-Istvánházán, saját költségén végeztek, mely alkalommal felajánlott egy berendezett múzeumtermet, ahová az alapító társaság számára a tagok felajánlották a birtokukban lévő régiségi tárgyakat. /Vasárnapi Újság 26
